Martonyi János szerint a 2011 első félévi soros magyar EU-elnökség első három hónapját rendkívül magas színvonalú szakmai munka jellemezte, "ez ma általános megítélés". Az MSZP szerint viszont az összkép rossz, Magyarország nemzetközi tekintélye, befolyása jelentős mértékben csökkent és csökken. A külügyminiszter az Országgyűlés külügyi bizottságának csütörtöki meghallgatásán - amelynek a feléhez érkezett soros magyar EU-elnökség volt a fókuszában - hangsúlyozta, a magyar elnökség mindent megtett a hat jogszabályból álló átfogó gazdasági csomag elfogadása érdekében.
A magyar diplomácia vezetője emlékeztetett arra, hogy az elnökség egyik alapvető jelszava az "erősebb Európa emberi faktorral" volt. Azt mondta, az elmúlt három hónapban nagyon jelentős előrelépés történt a kohéziós, a mezőgazdasági és energiapolitika megerősítésében. A miniszter úgy fogalmazott: az elnökség első három hónapja nagy sikernek tekinthető, "ezt a világ elfogadja, elismeri". Martonyi János összefoglalójában kiemelte: az egyik fő cél az volt, hogy "erősebb déli-délkeleti dimenziót" adjanak a magyar külpolitikának, hiszen ez az ország természetes érvényesülésének, érdekérvényesítésének köre. Megjegyezte, ez a régió "számít ránk, úgy érzik, tudunk segíteni nekik".
A schengeni övezet kibővítése kapcsán azt mondta, Románia már megfelel a technika feltételeknek, Bulgária esetében ezt május elején fogják megállapítani. Van azonban néhány tagállam, amely szerint egyelőre nem kell kibővíteni az övezetet, ezért tárgyalások folynak arról, milyen megoldással lehetne egyfelől a két állam számára kiszámítható perspektívát nyújtani, másfelől megnyugtatni azokat az államokat, amelyeknek fenntartásaik vannak. A horvát csatlakozási tárgyalásokról azt mondta, a mezőgazdasági és regionális fejezetet a napokban lezárták, és még öt fejezet maradt. Értékelése szerint javultak az esélyek ahhoz, hogy a tárgyalások júniusig lezárulhassanak.
Felhívta a figyelmet: az állampolgárság könnyített megszerzésére vonatkozó törvénnyel "rendkívül fontos nemzetpolitikai törekvés" valósult meg. Ezzel kapcsolatban meg kellett értetni a szomszédokkal az intézkedés valóságos tartalmát. Azt mondta, Magyarország egyik szomszédjával sem támadt feszültség; ez a magyar diplomácia erőfeszítéseinek és annak köszönhető, hogy a szlovák kormányváltás lehetővé tette a hangnem megváltoztatását. Hangsúlyozta: világossá vált, ahogy a magyar diaszpórát egységesen kell kezelni, nemcsak a határon túli, a szomszédos országokban élő, hanem határon kívüli magyarokról, vagyis az egész világ magyarságáról kell beszélni. Elmondta, hogy a kettős állampolgárságra vonatkozóan eddig több mint 30 ezer igényt fogadtak be.
Az észak-afrikai átalakulást illetően a miniszter arról beszélt: erős a várakozás, hogy a közép-kelet-európai országok megosszák demokratikus átalakulásuk tapasztalatait ezekkel az országokkal, jelenleg Tunéziáról és Egyiptomról van szó. Martonyi János véleménye szerint ezekről a tapasztalatokról beszélni kell, de nem kell előírni, mit tegyenek ezek az országok, ők döntik el, milyen utat választanak. Líbia kapcsán megállapította, a nemzetközi közösség nem nézhette tétlenül a népirtást, meg kell védeni a lakosságot rá támadó kormányától. Ennek kapcsán kijelentette, hogy bár az EU-ben eleinte voltak véleménykülönbségek, a közös uniós külpolitika "épülőben van". Úgy értékelte, nem könnyű egyeztetni az eltérő érdekek között, "ez talán még nehezebb, mint a gazdasági integráció".
Szabó Vilmos (MSZP) a külügyminiszteri beszámoló után azt mondta: a kormány belpolitikája folyamatosan elszigeteli az országot az EU-ban és azon kívül is, a demokratikus országok körében. Romlottak a magyar-amerikai kapcsolatok, és negatív hatás érezhető a szomszéd országokhoz fűződő kapcsolatokban is - értékelte. A kormány politikája szerinte folyamatosan ütközik azokkal az alapértékekkel, amelyeket Magyarország 1989-90-ben felvállalt; az ország ellen folyamatosan vizsgálódnak az utóbbi hónapokban a jogállamiság, a demokratikus alapjogok érvényesüléséről.
Az ellenzéki képviselő azt mondta, a magyar kormány politikája miatt az EU-n belüli kétoldalú kapcsolatok is romlottak, a magyar-német viszony szerinte nem volt még ilyen rossz a rendszerváltás óta. Pártja úgy ítéli meg, az új alaptörvény továbbra is nehézségeket fog okozni, Szlovákiával és más szomszéd országokkal is. Hozzátette, bár elismeri a magyar EU-elnökség eredményeit és sikereit, azokat jelentős mértékben beárnyékolja a kormány EU-ellenessége. Felhívta a figyelmet: a miniszter nem beszélt a keleti partnerségi csúcstalálkozó elhalasztásáról, amelyet a kormányzati állásponttal szemben szerinte igenis előnyös lett volna Budapesten megrendezni. Azt mondta, a magyar-orosz kapcsolatokban nem történt előrelépés, és a magyar-kínai kapcsolatok dinamikája is lelassult.
Balla Mihály (Fidesz) bizottsági elnök arról beszélt: az a tapasztalata, hogy az elnökségi csapat kiválóan végzi munkáját, olyan visszajelzéseket kap, hogy a magyar elnökség megfelel az elvárásoknak.
Nagy Andor (KDNP) kijelentette: a szocialistáknak be kell fejezniük az áskálódás külföldön, "és akkor nem lesz olyan rossz Magyarország megítélése". Kalmár Ferenc András (KDNP) azzal vádolta az MSZP-t, hogy külpolitikájában lejáratja az országot.
Samu Tamás Gergő (Jobbik) szerint óriási kudarc a keleti partnerségi csúcsértekezlet eltolása a második félévi lengyel elnökség idejére, és az európai romastratégia nem fog megoldással szolgálni.
