A szakmai konferencián Herceghalmon a kormányfő együttműködési megállapodást írt alá az Orvosi Turizmus Iroda Zrt. elnök-vezérigazgatójával, a fejlesztési program egyik alapítójával. Az első magyar fogászati turizmus-fejlesztési konferencián a miniszterelnök elmondta, hogy a magyar állam azért támogatja az Európában jelenleg is piacvezető fogászati ágazatnál kidolgozott fejlesztési programot, mert az évi 60 milliárd forint bevételt termelő ágazat a magyar gazdaság egyik fő kitörési pontja lehet, s számos új munkahelyet is teremt.
A konferencia fővédnöke, Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter azt hangsúlyozta, hogy az egészségturizmus - ezen belül a gyógy- és a fogászati turizmus - kiemelt szerepet kap a Széchenyi Tervben. A kormányfő beszédében hangsúlyozta: a fogászati turizmus terén tapasztalható versenyelőnyt kihasználva az ország megmutathatja Európának, miképp tud talpra állni, hogyan képes munkatársadalmat építeni, miközben tudomásul vesszük, hogy a pénzügyi válság előtti időkhöz már nem lehet visszatérni.
Hozzátette: Magyarországnak abban az ágazatban kell "bajnoknak" lennie, amelyhez leginkább érdemes erőforrásokat csoportosítani, s a fogászati turizmus éppen ilyen. Orbán Viktor kifejtette, bízik abban, hogy a mostani, az együttműködő partnerek kölcsönös tiszteletén és bizalmán alapuló megállapodás modell értékű lesz más, ígéretes ágazatok számára.
Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter, a konferencia fővédnöke egyebek mellett elmondta: körülbelül egy éve dőlt el, hogy az egészségiparnak, ezen belül a gyógy- és a fogászati turizmusnak kiemelkedő szerepet kell kapnia a magyar gazdaságban. A miniszter úgy fogalmazott: "leszámoltunk azzal az illúzióval, hogy ez a kitörés az állam segítsége nélkül is lehetséges, ezért álltunk a miniszterelnökkel együtt a most induló fogászati fejlesztési program mögé".
Szűcs László a többi között arról számolt be, hogy 12 pontban határozták meg a legfőbb teendőket, amelyek között a további piacszerzés, a költségek optimalizálása, a technológiai fejlesztés, illetve az is szerepel, hogy perspektívát nyújtsanak a végzett fogorvosok itthon tartása érdekében. Szűcs szerint a most induló program révén három év alatt kétszeresére, öt év alatt háromszorosára nőhet a fogászati ellátás miatt az országba érkező külföldiek száma.
A konferencia sajtóanyaga szerint az európai fogászati turizmus közel 40 százaléka Magyarországra irányul, s évente mintegy 60-70 milliárd forint bevételt hoz. Az ország piacvezető pozícióját azonban komolyan veszélyeztetik az erőteljes állami támogatást élvező lengyel, török, bolgár és cseh versenytársak, s ezért a fogászati szakma összefogása nélkül Magyarország nem sokáig tarthatja meg piacvezető pozícióját. A másfél éves munka eredményeként megszületett gazdaságfejlesztési és egészségturisztikai modell fő célja épp e vezető szerep megőrzése a fogászati szegmens szereplőinek összefogásával, egységes nemzetközi kereskedelemi, marketing és minőségbiztosítási, illetve regionális és európai integrációs politikával.
