A 22-es csapdája címet adta előadásának Kolláth György alkotmányjogász az új alaptörvénnyel kapcsolatban, aki a Szeglethy Baráti kör meghívására érkezett Veszprémbe szerdán este.
Az MSZP nem vett részt a szavazáson, mivel nem vették figyelembe javaslatainkat – kezdte bevezetőjében Pál Béla országgyűlési képviselő. Hangsúlyozta, a Fidesz még az alkotmánybírák véleményére sem volt kíváncsi.
Ezt erősítette meg Kolláth György alkotmányjogász is, aki számos hiányosságra hívta fel a figyelmet az április 18-án elfogadott alaptörvénnyel kapcsolatban, amit 22 pontban sűrített össze. Úgy fogalmazott, tanárként csupán egy kegyelemkettest adna, ha az alaptörvény szakdolgozatként került volna a kezébe. Hangsúlyozta, függetlennek tartja magát, de nem semlegesnek, szakmai szemmel vizsgálta a dokumentumot, amely iratmegsemmisítőért kiált.
2010-11 nem a megbocsátás, hanem az elbocsátás éve lett – méghozzá a nemzeti együttműködés
rendszerében – fogalmazott. Kritizálta az ellenzék munkáját is, nem elég csupán nemet mondani, hanem elő kell állni egy alternatívával. Az új alaptörvény egyik legnagyobb hibája, hogy nem használta az előzőt, pedig diagnózis nélkül nincs gyógyítás. Kolláth György rámutatott, mintegy 20 alkotmánysértő mulasztás aszalódik sok éve, ebből egyet sem tett rendbe a mostani dokumentum.
Kolláth György
A kétharmados többséggel kapcsolatban az mondta, egy ország mehet tönkre abban, ha bárki az alkotmányozást – a nagypolitika időtálló, demokratikus csúcsát – futballütközetnek tekinti, ráadásul játék közben önkényesen maga változtatja a szabályokat. Az új alaptörvényben súlyos hibák, űrök, egyoldalúságok és brutális melléfogások vannak. A mű nem rí ki a 2010. harmadik negyedévétől kezdődő jogalkotás általános – szakmai, politikai és morális – trendjéből – hangoztatta az alkotmányjogász. Ugyanolyan önkényes és öntelt, megalapozatlan, végiggondolatlan, feltételeiben, kihatásaiban rendezetlen, mint a sor egésze.
Kellett volna társadalmi, továbbá lehetőség szerint számszerűsített (makro)gazdasági
hatástanulmány, háttérmunka, továbbá EU-jogi analízis, valamint alkotmányossági kontroll-anyag:
pláne, hogy előzetesen semmiféle közigazgatási, érdekszervezeti, satöbbi egyeztetés nem folyt. A mű elmarad az ügyrend szerinti „állami” egyeztetésre bocsátható tervezetek minimális színvonalától.
A hatalommegosztás hét részre tagolódik: törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás, államfő, alkotmánybíráskodás, önkormányzatok, népi közvetlen hatalomgyakorlás. Mindezek kölcsönhatásban együttműködve adják a fékek és ellensúlyok rendszerét. Ebből négyet „tönkrevágtak” – véli Kolláth György. Éppen ezért a mű – a kormányzati divatot követve – a Gorcsev Iván-terv titulust kaphatja. (Rejtő Jenő A 14 karátos autó című regényének főszereplője, aki habozás nélkül állít különböző valótlanságokat.) Az új alaptörvényt a tervek szerint a köztársasági elnök április 25-én írná alá, amely Márkus névnapja, pontosabban Márkus(s) – jegyezte meg.
Becslés szerint a médiatörvénynél előfordult nemzetközi-uniós problémák, elmarasztalások és bukták 7-8-szorosan jelentkezhetnek „alkotmányilag”. Hamar rájövünk, hogy a pártpolitikai alkotmányozás is olyan, mint az ablakpucolás: a kosz látható, de alig hozzáférhető. Zorán nótája szerint langyos a sör, de nekünk így is jó – fejezte be gondolatát Kolláth György alkotmányjogász.
A fórumon résztvevők többek között arra voltak kíváncsiak, milyen megoldás jöhet, van-e kiút. Kolláth György válaszában azt mondta, nem prognosztizál több évre előre, ugyanis gyorsabban jönnek a problémák, mint a megoldások.
A szerda esti előadás prezentációja innen teljes egészében letölthető.
