Ehhez a parlamenti képviselők kétharmadának igen szavazatára lesz szükség. Az MSZP és az LMP várhatóan nem vesz részt a határozathozatalon, a Jobbik pedig korábban azt közölte, nem szavazza meg az új alaptörvényt. A parlament egynapos ülésén az alkotmánytervezet záróvitájára is sor kerülhet, ha érvényes, zárószavazás előtti módosító javaslatok kerülnek a Ház elé. A képviselők ez esetben a kora délutáni órákban szavazhatnak az elfogadása esetén jövőre életbe lépő új alaptörvényről.
A kétharmados parlamenti többséggel rendelkező Fidesz-KDNP által benyújtott, Magyarország alaptörvénye című javaslat parlamenti vitája március 22-én Kövér László házelnök előterjesztői felszólalásával kezdődött.
A javaslat összesen négy ülésnapon át tartó általános vitájában Szili Katalin volt házelnök, független képviselő alkotmányjavaslatához is hozzászólhattak a képviselők, de végül nem bocsátotta részletes vitára a Ház. Az MSZP és az LMP mindvégig távol maradt az alkotmányozás parlamenti szakaszától.
A kormánypárti alkotmányjavaslathoz a vita alatt több mint 150 módosító javaslatot nyújtott be a Fidesz és a KDNP frakcióvezetője. Az Országgyűlés - a változtatásokról szóló, április 1-jén és 4-én tartott részletes vita után - egyebek mellett az önvédelemhez való jog, illetve a ténylegesen életfogytig tartó szabadságvesztés alaptörvénybe emeléséről döntött. A képviselők az április 11-i szavazáson elvetették például a kiskorúak után járó szavazati jog megadását, továbbá azt is, hogy az alkotmány végén feltüntessék az igennel szavazó képviselők nevét.
Az új alaptörvény hétfői elfogadása esetén az államfő várhatóan április 25-én, húsvéthétfőn írhatja alá a szöveget, ünnepélyes keretek között.
