Április 1-je óta dr. Mohos Gábor Veszprém új jegyzője, akit a hivatal átalakításáról, a létszámleépítésről és természetesen hosszú távú terveiről kérdeztünk.
Dr. Mohos Gábor
– Hogyan érezte magát a megválasztása utáni napokban?
– Rendkívül furcsán, függetlenül attól, hogy számíthattam rá, hiszen a közgyűlési előterjesztésben az én kinevezésemre tett javaslatot a polgármester úr. Tíz éve vagyok az önkormányzatnál, három évig aljegyzőként dolgoztam, február óta helyettesítettem a jegyző asszonyt, tehát viszonylag zökkenőmentesen tudom átvenni a munkakört; de elgondolkodtató volt az új helyzet, hiszen nagyon sok múlik rajtam. Irányítanom kell a 250 fős hivatalt, rengeteg ember sorsa függ tőlem. A közgyűlés után egy pillanatra megállt bennem minden: tudatosult, hogy új időszámítás kezdődik az életemben, és még sokat kell változnom és tanulnom az új munkakörömben.
– Lobbizott a képviselőtestület tagjainál a kinevezése előtt?
– Nem kerestem meg a képviselőket. Benyújtottam a szakmai pályázati anyagomat, és úgy gondoltam, mindenki ismeri eddigi munkámat. Egyébként a polgármester úr tesz javaslatot a jegyző személyére, s ennek tudatában nagyon korrekt és demokratikus módon az ellenzék tagjaival egyenként kielemezték a pályázatokat, és kérte a véleményüket. Úgy tudom, mindenki egyetértett a javaslatával. Az, hogy a képviselőtestület egyhangúlag döntött a kinevezésem mellett, nagyfokú legitimációt, tartást és önbizalmat biztosít nekem.
– Milyen a viszonyrendszer a polgármester és a jegyző között?
– A jegyző vezeti a hivatalt, a polgármester pedig irányítja – azaz a polgármester a politikai, a jegyző pedig a szakmai vezetője az önkormányzatnak. A polgármester megfogalmazza a jegyző felé a többségi politikai döntésekhez kapcsolódó elvárásokat, irányokat, amelyeket figyelembe kell venni a hivatal működésekor. Emellett a jegyző a hivatal dolgozóinak munkáltatója. Veszprémben az iroda- és csoportvezetők esetében a polgármesternek egyetértési joga van a kinevezések kapcsán, a többi helyzetben a döntési jogkör az én kezemben összpontosul. Tehát kettőnk viszonyrendszere elég bonyolult: a polgármester nem maga „alá”, hanem maga „mellé” választ jegyzőt. A 248 fős hivatal munkájának körülbelül kétharmadát teszik ki államigazgatási hatósági hatáskörbe tartozó feladatok: okmányiroda, építési hatóság, gyámhivatal, adók… – ezekbe a polgármester nem szólhat bele.
– Új polgármester, új jegyző: lesz új hivatali struktúra?
– Idén június 30-ig 10 fős létszámleépítést kell végrehajtanom, így 238-ra csökken a hivatal létszáma. 2006-ban 275 fő dolgozott nálunk, azóta a feladataink csak nőttek, a létszámot tovább csökkenteni nem lehet. Annak érdekében, hogy hatékonyabb legyen a hivatal működése, a leépítés mellett a struktúrán is változtatunk. A racionalizálás eredményeképpen május 1-jétől új szervezeti felépítésben fogunk dolgozni. A legfontosabb változás, hogy a városüzemeltetési és városfejlesztési irodát kettéválasztjuk, valamint létrehozzuk a közigazgatási irodát, amelynek feladata minden általános igazgatási ügy intézése: pl. a szabálysértések, a birtokvédelem, a környezetvédelmi hatósági feladatok, a telepengedélyek, kereskedelmi hatósági feladatok stb. Nagyon fontos még, hogy – szakítva az eddigi hagyománnyal – az aljegyző ezen túl a hatósági területet fogja felügyelni, koordinálni.
– Mit fog az átalakulásból érezni az ügyfél, a polgár?
– Célunk az „ügyfélbarát és szolgáltató hivatal” létrehozása. A közigazgatási iroda megszervezése, valamint az aljegyző új feladatköre is ezt szolgálja. Az állampolgárok érezni fogják, hogy kevesebb lesz a hibalehetőség, és egységessé válik a hatósági jogalkalmazás. Nem fordulhat elő, hogy az irodák esetleg különféleképpen értelmezik az eljárásjogi szabályokat, és véleményem szerint kommunikációs zavar sem lesz a szervezeti egységek között. Szolgáltató hivatalt kívánok vezetni, nem foglalkozom a politikával, azt szeretném, ha a polgárok éreznék, hogy törődünk velük, és azért vagyunk, hogy az ügyeiket minél hatékonyabban, gyorsabban, pontosabban és olcsóbban intézzük.
– Előny vagy hátrány a hivatalnak, hogy ilyen fiatalon – 34 évesen – került a jegyzői pozícióba?
– Szerintem nem a kor határozza meg azt, hogy valaki jó végzi-e a dolgát. Lehet, hogy nem vagyok túl idős, de tíz éve ebben a rendszerben dolgozom – végigjártam a szamárlétrát, személyzeti csoportvezetőként kezdtem, majd irodavezető, később aljegyző voltam, ismerem a rendszert, ismerem a kollégákat. Nem a korom, hanem a múltam az előny, a fiatalságom pedig hosszú szolgálati időt feltételezhet. A pályafutásom úgy alakult, hogy mindig egy mérettel nagyobb „kabátot”, feladatot kaptam, mint magam. Amikor 24 évesen ide kerültem, két-három év kellett, hogy belenőjek. Aztán mindig raktak rám egy újabbat, és most megint kaptam egyet, hát megpróbálom kitölteni.
– Hogyan fogalmazná meg munkafilozófiáját?
– A jegyző személyének a függetlenséget, a szakmaiságot, a tartást kell megtestesítenie. A jegyző a törvényesség őre is, de emellett a legnagyobb és legfontosabb dolga, hogy összefogja, összetartsa és menedzselje a hivatalt.
