A szentkirályszabadjai repülőtér 2004-ig működött, 2005 végén a tulajdonosi jogokat gyakorló Kincstári Vagyoni Igazgatóság és a Honvédelmi Minisztérium az engedélyekkel nem rendelkező repülőtér tulajdonjogát meghatározott feladatok létesítése céljából ingyenesen Veszprém és Szentkirályszabadja önkormányzatainak adta át. Ennek értékesítésére nemzetközi pályázatot írtak ki, amit végül a második helyezett (a győztes nem teljesítette fizetési kötelezettségét) BudaWest Airport Holding Zrt. nyert el. A területet a cég egymilliárd forint plusz áfa összegért vásárolta meg, vállalva, hogy a szabályozási terv elfogadását követően két éven belül nyilvános nemzetközi repülőteret létesít rajta.
A környezetvédelmi engedély
– Benyújtottuk a Nemzeti Közlekedési Hatóság Légiközlekedési Igazgatóságához a repülőtér létesítéséhez szükséges engedélyeket, az eljárás elindult – emlékszik vissza Karai Péter. Az engedélyeztetés egyébként két lépcsős, az előzetes elbírálást egy részletes követi, esetükben azonban már az előbbin sem sikerült túllépni, az igazgatóság felfüggesztette az eljárást, nem álltak rendelkezésre a környezetvédelmi engedélyek, ugyanis Balatonalmádi és Siófok negatív szakhatósági állásfoglalást írt. A légtérvédők vezetésével polgári ellenállás alakult ki a repülőtérrel szemben. Az az érzésünk, hogy az említett két település a jogellenes zajvédelmi rendeletére hivatkozva utasította el előzetes kérelmünket – véli a BudaWest Zrt. fejlesztési vezetője.
– A 2008-ban elkészült szabályozási terv módosítását követően benyújtottuk az előzetes környezetvédelmi kérelmet, a Közép-dunántúli Környezetvédelmi Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség első fokon elutasította, ami ellen fellebbeztünk, másodfokon új eljárás lefolytatásáról döntöttek. Második alkalommal is elutasították a beadványunkat, fellebbeztünk, jelenleg a másodfokú döntésre várunk – foglalja össze Karai Péter.
Az önkormányzat
A szabályozási terv elfogadásától számítva két év állt rendelkezésükre, hogy az adásvételi szerződésben leírt felújításokat elvégezzék.
– Az engedélyhez nem kötött felújítások kivitelezése megtörtént, azonban engedély hiányában nem nyúlhattunk hozzá a gurulóutakhoz, az előtérhez, itt csak állagmegóvásokat végeztünk. Az önkormányzatok szerint nekünk róható fel, hogy nem készültek el a beruházások, ezért 300 millió forint kötbérre tartanak igényt – mondja a fejlesztési vezető. Elismeri, a szabályozási terv elfogadásától számítva két év állt rendelkezésükre, hogy a repülőteret megnyissák, azonban a környezetvédelmi engedélyek hiánya miatt megállt a létesítési eljárás. A projekt az eredetileg tervezett időpontra nem fejeződött be, ezért az önkormányzatok úgy döntöttek, elállnak a szerződéstől. Ezt természetesen nem fogadtuk el, ezért keresetet nyújtottak be a bíróságra. Viszontkeresettel éltünk, miszerint a reptér megnyitásának időpontját a jogerős és végrehajtható létesítési engedély kézhezvételétől számított második évre határozzák meg – mondja Karai Péter. Hozzáteszi, az önkormányzatok által elvárt kategóriájú repülőtér fejlesztéséhez 18–20 millió euró befektetése szükséges, többek között elengedhetetlen a meglévő 2000 méteres kifutópálya 500 méterrel való meghosszabbítása, amit már a 2006-os üzleti tervben is leírtak. Jelenleg tehát a tárgyalóteremben folyik a kommunikáció.
Karai Péter érdeklődésünkre cáfolta, hogy ingatlanspekuláció miatt vásárolták volna meg a repülőteret: Ha arra játszunk, hogy a terület felértékelődik, akkor nem olyat választunk, amelyre repülőtér-építési kötelezettség vonatkozik – fogalmazott.
