A kormány sem tandíjat, sem képzési hozzájárulást nem tervez bevezetni a felsőoktatásban - mondta Réthelyi Miklós nemzeti erőforrás miniszter csütörtökön, az Országgyűlés oktatási bizottsága előtt, évi rendes meghallgatásán. A tárcavezető a bizottság tagjainak kérdéseire válaszolva úgy fogalmazott, a minisztériumán belüli közhangulatnak megfelelően maga is azzal értene egyet, ha a tankötelezettség felső korhatárát legfeljebb 16 évre csökkentenék a Széll Kálmán Tervben szereplő 15 év helyett.
Pokorni Zoltán, a testület fideszes elnökének felvetésére reagálva hangsúlyozta: egyelőre csak lehetőségnek tartják az általános iskolai képzés kilenc osztályosra hosszabbítását, ez egyelőre még nem szerepel a készülő közoktatási törvény koncepciójában.
Réthelyi Miklós a fideszes Sági István iskolai rendet és fegyelmező eszközök hiányát kifogásoló hozzászólására reagálva kiemelte: az iskolai fegyelem fenntartása érdekében a tanári tekintélyt kell megerősíteni, amihez a szülők közreműködése is szükséges. Hozzátette: nem gondolják, hogy az iskolákba vissza kellene hozni a szigor néhány évszázaddal ezelőtt alkalmazott formáit.
A tárcavezető emellett, szintén kormánypárti oldalról érkező felvetésre megjegyezte: azt tartaná józan elvárásnak, ha a nyelvi képzés már a középfokú intézményekben megtörténne és így nem merülne fel a diploma nyelvvizsgához kötését előíró szabály lazításának igénye.
A bizottság szocialista tagjainak kérdésére Réthelyi Miklós úgy fogalmazott, hogy a köz- és felsőoktatási törvények, valamint a pedagógus életpálya-modell koncepciója is "szakértői körökben" készül. Megjegyezte: az új törvények egyaránt 2012 szeptemberében kell életbe lépnie, addig azonban még számos egyeztetést lehet folytatni azok tartalmáról.
Dúró Dóra jobbikos képviselőnek válaszolva Réthelyi Miklós cáfolta azokat a híreszteléseket, amelyek szerint a kormány országosan csak 6-10 egyetemet kívánna megtartani a jelenlegiek közül; mint mondta nem gondolkodnak az egyetemek integrációjában. A hallgatói jogok várható változását firtató kérdésre hozzátette: reményei szerint a felsőoktatási törvényben sikerül olyan megoldást találniuk, amely fenntartja a tanulók intézményük iránt érzett felelősség érzetét.
A miniszter a szintén jobbikos Farkas Gergely kérdésére reagálva aláhúzta: az önkormányzatok az idén összesen 300 millió forintra pályázhatnak kis iskoláik újranyitásához, ehhez azonban legalább nyolc jelentkező tanulóval, illetve egy, az iskola befogadására alkalmas épülettel kell rendelkezniük. A tárcavezető szerint a rendelkezésre álló összeget legjobb esetben tíz intézmény fenntartására tudják fordítani.
Réthelyi Miklós meghallgatása elején minisztériumát jellemezve azt mondta: bár "nem könnyű az együttélés", eddigi tapasztalataik szerint mégis sikerült úgy egyre szorosabb kapcsolatot kialakítani az oktatás, az egészségügy, a kultúra, valamint a szociális ügyek és a sport területén, hogy közben egyik ágazat támogatása sem szorult háttérbe. A kormány oktatás területén eddig elért legfontosabb eredményei között említette például az iskolai nemzeti összetartozás napja bevezetését, a családi pótlék folyósításának gyermekek iskoláztatásához kötését, valamint a tankönyvek legmagasabb árainak meghatározását.
