Heti Ügy-kontrollunkban a Szentkirályszabadja-Veszprém repülőtér kálváriájának jártunk utána. Elsőként összefoglalójuk a 2004 óta húzódó ügy legfontosabb eseményeit.
2004-ig működött katonai repülőtérként a Szentkirályszabadja mellett található objektum, a tulajdonosi jogokat gyakorló Kincstári Vagyoni Igazgatóság és a Honvédelmi Minisztérium a működésen kívüli, engedélyekkel nem rendelkező repülőtér tulajdonjogát meghatározott feladatok céljából ingyenesen a közeli településnek és Veszprém önkormányzatának adta át.
A két önkormányzat több alkalommal pályázatot írt ki a terület hasznosítására, repülőtér kialakítására. 2006 augusztusában úgy döntöttek, egy olasz befektető, az Italia Progetti S. R. L, vásárolhatja meg az egykori katonai repülőteret 1 milliárd 310 millió forint plusz áfáért, a szeptember 18-ai határidőre azonban nem érkezett meg a pénz, így a pályázat második helyezettje jutott hozzá az ingatlanhoz egymilliárd forint plusz áfáért. A bevételből a két önkormányzat fele-fele arányban részesült.
Az első nehézségek fél évvel később jelentkeztek, ekkor Iványi András, Szentkirályszabadja polgármestere ötszázezer forint kötbérigényt nyújtott be, hiányolta a szerződés szerinti, a fejlesztéseknek építéshatósági hátteret biztosító településrendezési terv módosítását elindító kezdeményezést, a cég azonban beadta a rendezési terv módosítására vonatkozó indítványát, ami ennek előfeltétele.
2008 tavaszán megtelt a városháza Kossuth terme, ahol a BudaWest Airport Holding Zrt. prezentáció keretében mutatta be terveit, a szabályozási terv azonban még mindig nem volt kész, ami elengedhetetlen a fejlesztések kivitelezéséhez. Nagyszabású tervek hangzottak el, a fapados légiforgalomra alapoztak, a repülőtér megnyitását 2010 nyarára tűzték ki.
A két érintett település végül 2008 szeptemberében fogadta el a terület rendezési tervét, megkötve, hogy a meglévő épületek maximum 10 százalékos mértékig bővíthetők, a Budawest Zrt. szerint ez sérti az adásvételi szerződést. Az önkormányzat azt mondta, erre azért volt szükség, hogy mindenképp megépüljön a repülőtér. Innentől számítva két éven belül működnie kell a repülőtérnek.
A következő év elején arról szóltak a hírek, hogy minden rendben zajlik, folynak az előkészületek, 2010 szeptemberére elkészül a polgári repülőtér, de közben egyre hangosabban adott hangot véleményének Balatonalmádi lakossága, nem örülnek annak, hogy a város felett történik a le- és felszállás. Februárban egy demonstráció keretében nyomatékosították véleményüket a Kelet-Balatoni Légtérvédő Egyesülettel együttműködve. Az sem nyugtatta meg őket, hogy a zajterhelés az engedélyezett felső határ alatt marad, ragaszkodnak hozzá, hogy a leszállópálya más irányba készüljön el.
A nehézségek ellenére optimistán állt a repülőtér fejlesztéséhez a Budawest Zrt. 2009 áprilisában. Azt nyilatkozták, tartani tudják a határidőt, s időben megkapják a szükséges szakhatósági engedélyeket. Ezt követően Sólyom László, akkori köztársasági elnök is kiállt a tiltakozók mellett. Kitért arra is, hogy a repülőtér értéke 5,5 milliárd forint, ennek ellenére egymilliárd forintért vették meg.
2009 júniusában kapta meg az első nagy pofont a repülőtér fejlesztését tervező cég. Egy évvel a tervezett befejezés előtt nem kapta meg az elsőfokú zöldhatósági engedélyt, természetesen fellebbeztek. Eközben a Budawest határidőre befejezte a szerződésben vállalt munkálatokat. Ennek ellenére a beruházó októberben kérte az adásvételi szerződésben szereplő működtetési időpont módosítását, figyelembe véve, hogy jelentős késéssel készült el a szabályozási terv módosítása, és első fokon elutasították a környezetvédelmi engedélyt, ami a létesítési hozzájárulás késését hozta magával. Az önkormányzat válaszként kötbérigényét jelezte az elmaradt beruházások miatt. A környezetvédelmi engedély további csúszása miatt késik a létesítési engedélyt kiadása is, ezért nem tudták elvégezni a szerződésben szereplő beruházásokat – válaszolta a Budawest.
2010 májusában egy tőkeerős arab partner tűnt fel a Budawest mögött, amely már három légitársaság tulajdonosa.
Mellékszálként szeptemberben különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés gyanúja miatt ismeretlen tettes ellen tett feljelentést a szentkirályszabadjai repülőtér eladásával kapcsolatos ügyekben az ügyészségen Kepli Lajos, a Jobbik országgyűlési képviselője.
Az eredeti adásvételi szerződésben foglalt határidőre nem készült el a polgári repülőtér, ezért az érintett önkormányzatok úgy döntöttek, elállnak a 2006. szeptember 26-án kötött ingatlan adásvételi szerződéstől, visszaigénylik a BudaWest Zrt. tulajdonába került ingatlanokat, aminek a cég nem tett eleget. A végső döntést a bíróság mondja ki.
