Ezt Orbán Viktor mondta a nemzeti ünnep napján Budapesten, a Magyar Nemzeti Múzeum lépcsőjén. A miniszterelnök hangsúlyozta: 163 év után is hűek vagyunk az eskühöz, ma is ehhez tartjuk magunkat. Esküt tenni közösen és egymásnak azt jelenti, hogy bárhogy fordul is a világ, ki fogunk állni egymásért. A nemzet közös esküje azt jelenti, hogy minden magyar ki fog állni minden magyarért, minden magyar közösen, együtt ki fog állni Magyarországért - fogalmazott Orbán.
Orbán a nagy tömeg előtt elmondott, többször tapssal megszakított ünnepi beszédét a Fidesz-KDNP alkotmányjavaslatából idézve azzal kezdte: "legyen béke, szabadság és egyetértés". A kormányfő azt mondta, a 48-as magyarok halált megvető bátorsággal meg is tették, amit vállaltak, és ez a kiállás tette lehetővé, hogy elérjék céljukat. Alapjaiban megújították Magyarországot, amely soha többé nem süllyedt vissza a feudális viszonyok közé - hangoztatta. Hozzátette, azóta is így történik mindig, így történt 1956-ban, 1990-ben és 2010-ben is: amikor a hatalom nem képes többé felelősen szólni, nem tud többé az igazság nyelvén beszélni, amikor hamis ideákat hirdet, és egyetlen igazi célja a hatalom megtartása, akkor a magyarok kiállnak országukért.
Szavai szerint olyan országgá, néppé lettünk, amelynek még azokra a legegyszerűbb kérdésekre sem voltak közös válaszai, hogy kik vagyunk, mit akarunk kezdeni az ezer évünkkel, mi köt össze bennünket, mi tesz egy nemzetté, vannak-e közös céljaink és terveink egymással a jövőben. Ezek, mint mondta, húsz év óta megválaszolatlan kérdések voltak, ezért nem voltunk képesek egy új alkotmányt sem összehozni. Tovább kerestük azt a Magyarországot, amit megálmodtunk; néha úgy éreztük, megtaláltuk, de a vége mindig csalódás lett - részletezte, megjegyezve: a csalódottság a magyar élet alapérzése lett, és hitünk is apadni kezdett.
"Kiálltunk azért, hogy véget vessünk a reménytelenség éveinek, velük együtt véget érjen az átmenet húszéves korszaka. Kiálltunk azért, hogy Magyarországon végre a magyarok érdeke legyen az első, kiálltunk az országért, amikor rendben és méltó módon elbúcsúztunk a Nemzetközi Valutaalaptól, kiálltunk a magyar emberekért, amikor kivetettük a bankadót és a válságadót, kiálltunk Magyarországért, amikor az árvízzel kellett küzdeni, amikor a vörösiszap árasztott el bennünket, kiálltunk, amikor vissza kellett szerezni a nyugdíjrendszert a tőzsdecápák kezéből, és kiálltunk Magyarországért az Európai Unióban, amikor alantas és hazug támadások érték hazánkat, amelyeket itthonról szerveztek a magyarok lejáratására" - sorolta a kormányfő.
A miniszterelnök megismételte: a határozott és egységes kiállással 2010-ben lezárták az átmenet korszakát, megtalálták a Magyarország teljes megújulásához vezető utat. "Megértettük, hogy szükségünk van egy új alaptörvényre, amellyel húsz év bolyongás után végre megállapodhatunk (...) amely nem csak közös életünk kereteit adja meg, de a nemzeti hitvallás mondataival válaszol a húsz év óta nyitott kérdéseinkre is - egyszerűen, világosan, őszintén, ahogy illik hozzánk" - mondta, kiemelve: ideje, hogy az államélet legmagasabb szintjén hangozzanak el olyan kijelentések, amelyekre "évtizedek óta várunk".
