„Az eddigi legkeményebb európai parlamenti ciklus elé nézünk, minden korábbinál durvább támadásokkal szemben kell majd megvédeni Magyarország szuverenitását” – mondta Deutsch Tamás, amikor pár napja a Fidesz-KDNP bejelentette EP-listáját.
Az európai parlamenti választáson – ami egyidőben lesz a magyar önkormányzati választással június 9-én – ugyanis nem egyénekre szavazhatnak az emberek, hanem pártlistákra, a voksok összeszámolása után pedig arányosan dől el, hogy mely politikai szervezet hány főt küldhet az Európai Parlamentbe. Magyarországnak összesen 21 helye van, ez oszlik meg a pártok között, a küszöb pedig itt is 5%, azaz amelyik párt ezt nem éri el, az nem számolhat egy képviselővel sem.
Ilyen veszély nem fenyegeti a Fidesz-KDNP pártszövetségét, akik legutóbb 13 képviselőt küldhettek Brüsszelbe. Közülük azonban többen is befejezik európai politikai pályafutásokat. Az ismertebb nevek között ott van Hidvéghi Balázs, Járóka Lívia és Trócsányi László is.
Orbán Viktor felkérésére Hidvéghi Balázs az európai parlamenti ciklus végeztével a magyar Országgyűlés tagjaként dolgozik majd, a néhány év megszakítással 2004 óta EP-képviselő Járóka Lívia a jövőben az egyetemi-akadémiai életben folytatja szakmai pályafutását. Trócsányi László pedig már korábban bejelentette, hogy nem indul újra a 2024-es európai parlamenti választásokon, mert a mandátuma lejártát követően a Károli Gáspár Református Egyetem rektoraként a magyar felsőoktatás sikeréért kíván dolgozni.
Az új nevek között szerepel viszont Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárkamara elnöke és Szekeres Pál olimpiai bronzérmes vívó, háromszoros paralimpiai bajnok. Ők a 4. és 6. helyet foglalják el, azaz jó eséllyel kijutnak Brüsszelbe.
A lista 14. helyén egy veszprémi politikus neve is szerepel: Hegedűs Barbaráé, a város alpolgármesteréé.
Ez egyébként nem az első eset lenne, hogy ő is felkerül a kormánypártok EP-listájára, 2019-ben ugyanúgy szerepelt rajta, igaz, akkor jóval hátrébb.
Hegedűs Barbarát telefonon értük el. A Vehírnek elmondta, hogy nagy megtiszteltetésnek veszi a listán szereplést, amit szerinte elsősorban a Régiók Európai Bizottságában és a Fidelitasban végzett munkája miatt érdemelt ki.
Hozzátette viszont, hogy figyelme elsősorban továbbra is Veszprémre és választókerületére, a Dózsavárosra irányul, ahol szeretné folytatni a városvezetői és képviselői munkáját minden tudását és tapasztalatát bevetve.
Megkérdeztük, hogy szerinte 2024-ben pontosan mi a tétje a magyarok számára az EP-választásnak, és hogyan értékeli Deutsch Tamás azon kijelentését, hogy a „legkeményebb európai parlamenti ciklus elé nézünk”.
Hegedűs Barbara elmondta, hogy június 9-én a konzervatív szuvenerista és a liberális föderalista erők csapnak össze a politikai színtéren. Azaz a Fidesz-KDNP által is képviselt „nemzetek Európája” vízió, ahol a nemzetállamok külön-külön erősek és így alkotnak egy szövetséget, illetve a hazai baloldal által is képviselt „európai egyesült államok” koncepciója, ami sokkal inkább a brüsszeli adminisztráció alá rendeli az országokat, jelentősen megfosztva őket az önrendelkezés jogától.
Mindez pedig megjelenik olyan témákban, mint a háború támogatása további fegyverszállításokkal Ukrajnának, vagy a tűzszünet erőltetése. De szintén eltérő állásponton vannak ezek a politikai erők az illegális migráció kérdésében is, hiszen a kvótaszerű elosztás ismét napirendre került. De megemlítette még a családpolitikát is, a továbbra sem nyugvó genderlobbit, vagy éppen az agrárpolitikát, ami ugyancsak a mostani európai vezetés kudarcához sorolható, elég csak megnézni, hogy hány országot bénítottak meg napokra a gazdatüntetések szerte Nyugat-Európában, foglalta össze Hegedűs Barbara.
Kitért arra is, hogy bár ellenzéki részről előszeretettel hangoztatják azt, hogy a magyar kormány elszigetelődött Európában és nincsenek szövetségeseik, valójában számos olyan politikai párt van, akik ugyanúgy gondolkodnak, mint Orbán Viktor és a Fidesz szavazói. Ilyen a spanyol Vox párt, az olaszországi Liga, Franciaországban a Le Pen által vezetett Nemzeti Tömörülés, a lengyeleknél a Jog és Igazságosság Párt, vagy éppen a hollandiai Szabadságpárt, de Szlovákia és Ausztria kormánya is szövetségesnek tekinthető.
