Ugrás a kezdőoldalra Ugrás a tartalomhoz Ugrás a menüre

A veszprémi épületeknek is vannak meséi, amit most egy könyvben foglaltak össze

2024. március 29. 2:41
Valójában csak tégla és habarcs egyvelege mindaz, amit ma úgy ismerünk, hogy Veszprém város. Akkor mégis miért állja meg a helyét az a kijelentés, hogy Veszprémben az épületeknek lelke van? Az Európa Kulturális Főváros programnak köszönhetően a most napvilágot látott vaskos könyv erre ad választ. Összesen 380 oldalon keresztül mutatják be a város épített örökségét úgy, hogy a száraz évszámok helyett a házak saját történetét írják le, amik eddig aligha forogtak közszájon.

A könyvbemutatót csütörtök délután tartották a FOTON mozitermében és már a rendezvény forgatókönyve sem az ilyenkor megszokottak szerint zajlott. Ugyanis ebben az esetben négy olyan ember villantott fel fejezeteket a könyvből, akik a maguk módján valamiért szorosan kötődnek a városhoz.

Mártonffy Melinda például pont ennek a könyvnek volt a szerkesztője, így ő az utolsó vesszőig ismeri az összes fejezetet, az összes olyan titkot, amit a veszprémi épületek őriznek.

Márkusné Vörös Hajnalka, helytörténész, az EKF programfejlesztési tanácsadója talán az az ember, aki a ma élő veszprémiek közül a legnagyobb tudással rendelkezik a város és annak társadalmának történetéről.

Lamos Péter, építészmérnök, a Veszprém2030 Kft. ügyvezetője az utóbbi pár évben végig kísérte az összes infrastrukturális beruházást, ami történt, de tősgyökeres veszprémiként számos személyes épülethez gyermekkori emlékek is kötik.

Porga Gyula polgármester pedig nem csak hivatalból, hanem mint a későbbiekben kiderül szoros érzelmekkel is kötődik néhány ikonikus épülethez.

Rögtön ilyen volt a Vár utca 3. alatt lévő épület, ami évtizedekkel ezelőtt még a fiatal veszprémi képzőművészeknek volt az otthona, ma pedig a Vass-gyüjteménynek ad otthont a Művészetek Háza gondozásában. A polgármester filozofikus megfogalmazása szerint az épület sorsa a művészet, ami nem változott az évtizedek alatt sem, rendszerváltás ide, vagy oda.

Egy kevésbé központi helyen, a Kiskőrösi utcában van a Pesiczka-ház, amit már Márkusné Vörös Hajnalka emelt ki a könyv huszonhárom külön is taglalt épülete közül. A Pesicza-ház egyik különlegessége, azon kívül, hogy 1909-ben a Veszprémre amúgy is jellemző szecessziós stílusban készült az, hogy hat generáció óta ugyanaz a család lakja, ráadásul kívül és belül sem történt jelentős átalakítás.

Lamos Péter már egy olyan épületet hozott, amit ma már nem látni Veszprémben, pontosabban a helyén létezik egy ház, de annak a mélyén lapul az az épület, ami egykor a bányatröszt helyén állt. Ez volt a veszprémi zsinagóga, aminek közösségét a holokauszt tönkretette, az épületet pedig a szocializmus bekebelezte. Ennek ellenére a falakon belül még ma is felfedezhetőek az egykori patinás épület jegyei. Emlékét pedig ott őrzi az egykori kovácsoltvas kapu, amit a városnak sikerült megmentenie.

Mártonffy Melinda egy olyan épületet emelt ki a sorból, ami egykor templomnak épült, de volt már rögtönzött étterem, koncerthelyszín és kiállítótér is. Ez a Veszprémvölgyben lévő Jezsuita-templom, ami szakrális atmoszférájával képes folyamatosan új hangulatot adni a legkülönfélébb rendezvényeknek, amit a falai közé szerveznek.

A könyvben a 19. század elejétől a 20. századig végig követik Veszprém építészeti fejlődését, rengeteg képpel, korabeli fotóval és tervrajzokkal illusztrálva.

Na és persze az olyan történetekkel, ami az épületeken keresztül képes felrajzolni Veszprém társadalmát is, hogyan fejlődött, milyen elvek és irányvonalak mentén építették a ma is ismert várost.

A végére még egy érdekességet érdemes kiemelni, amit éppen Porga Gyula mondott el az egyik belvárosi házról. A Mackó cukrászdával szemben áll a Kapuváry-ház, ami egykor egyházi tulajdonú volt, majd 1886-tól sokáig itt működött a városháza. Furcsa, de Veszprémben soha nem építettek csak abból a célból házat, hogy az otthont adjon a városházának. A Kapuváry-házat is úgy vette meg az önkormányzat, ahogy a mostani Óváros téri épület is eredetileg hitelintézet volt.

Porga Gyula pedig reményét fejezte ki, hogy egyszer lesz lehetősége a városnak visszavásárolni a Kapuváry-házat, ami szintén sorszerűségbő, adódóan a veszprémieké kellene, hogy legyen.

A könyv megvásárolható ezen a linken, illetve a Várbörtön Látogatóközpont merch shopjában.

Hajas Bálint
Szalai Csaba
további cikkek
A Szentatya elismerte Bódi Mária Magdolna vértanúságát, így a boldogok sorába emeli őt A Szentatya elismerte Bódi Mária Magdolna vértanúságát, így a boldogok sorába emeli őt Ferenc pápa 2024. május 23-án a Bódi Mária Magdolna vértanúságáról szóló dekrétumot aláírásával elismerte. tegnap 11:23 A művészet hazugság, amely segít felismerni az igazságot A művészet hazugság, amely segít felismerni az igazságot Kedd délután Tündérkezek címmel nyílt kiállítása a Laczkó Dezső Pedagógus Nyugdíjas Klubnak az Agórában, az klub fennállásának ötvenedik évfordulója alkalmából. A tárlatot Herth Viktória művészettörténész nyitotta meg. 2024. május 22. 17:37 Álmodjunk nagyot! Álmodjunk nagyot! Ambiciózusnak lenni valójában jó. Persze hit, szorgalom, kitartás és alázat is kell ahhoz, hogy célt érjünk, és a támogatás sem utolsó, de ha ezek megvannak, csodás dolgokat lehet elérni. Bizonyította ezt a Victoria Art & Sport Egyesület, illetve a Csermák Antal Alapfokú Művészeti Iskola növendékeinek szombati balett gálája is. 2024. május 20. 15:32 Bátor döntések sorozata után most bestseller írónő Karády Anna Bátor döntések sorozata után most bestseller írónő Karády Anna Karády Anna írónő volt a Vehír közéleti sorozatának legutóbbi vendége, így néhány szerencsés olvasónk, akiket a jelentkezés során kisorsoltunk, egy kötetlen beszélgetésen vehetett részt, ahol maguk is feltehették kérdéseiket, sőt, a végén dedikált is az írónő. 2024. május 20. 16:16

A következő oldal tartalma a kiskorúakra káros lehet.

Ha korlátozná a korhatáros tartalmak elérését gépén, használjon szűrőprogramot!

Az oldal tartalma az Mttv. által rögzített besorolás szerint V. vagy VI. kategóriába tartozik.