A probléma, miszerint egyre több kihívásra kell a huszonegyedik századi felsőoktatásban reagálni, széleskörű. A generációk közötti szakadék számos megoldandó problémát sorakoztat fel, ilyen például a technikai eszközök használata, a mostanában sokat taglalt mesterséges intelligencia, azon belül pedig kifejezetten a ChatGPT, amely ma már lehetővé teszi a felsőoktatási intézmények tanulói körében, hogy "segítségül hívják" egy-egy beadandó dolgozathoz.
Csapó Benő neveléstudományi kutató Közoktatásból a felsőoktatásba: új problémák vs. régi megoldások címmel adta elő meglátásait. Már ebből is kiderül, hogy egy folyamat bemutatásával világított rá a problémára, ami szerinte többek között a rendszerváltás utáni időszakban maradt megoldatlanul. Szerinte a felsőoktatás problémáinak gyökere tehát messzebbre nyúlik vissza, amelynek ma az az eredménye, hogy a hallgatók egyre felkészületlenebbek.
Csapó Benő néhány jellegzetes példát kiemelve szemléltette, hogy milyen mélyen gyökerezik a felsőoktatás problematikája, mind szerkezetileg, mind financiálisan. A gyors változásokhoz csak lassú alkalmazkodás társul, ha egyáltalán társul. Csapó a kazah felsőoktatási rendszert mint pozitív példát hozta fel, ahogy Amerikát is, ahol a tanulók motiváltak, nem úgy, mint a hazánkban, ahol jelenléti ívet kell vezetni, hogy a tanulók egyáltalán bejárjanak az órákra. Mindez persze Csapó szerint oda is visszavezethető, hogy túl könnyű a bejutás a felsőoktatási intézményekbe.
A nap további részében Weiszburg Tamás, Fogarassyné Vathy Ágnes, Komáromi Sándor, Horváth Krisztián, Sasné Grósz Annamária, Fehérvölgyi Beáta, Abonyi János és Urbán Katalin adtak elő. A nap folyamán lehetőség volt reflektálni egymás meglátásaira. A rendezvény a Pannon Egyetem Multidiszciplináris Kiválósági Kutatóközpontja által valósult meg.
