Ugrás a kezdőoldalra Ugrás a tartalomhoz Ugrás a menüre
2024. március 3. Kornélia
Veszprém
15°C
2024. március 3. Kornélia
Veszprém
15°C

A kultúrának ki kell nevelnie a közönségét és a saját utánpótlását is

2022. április 14. 4:00
A Nagyszebeni Nemzetközi Színházi Fesztivált alapító és sikerre vivő román rendező-színházigazgató Constantin Chiriac tartott előadást és beszélgetést a veszprémi színházi élet alakítóival kedd délután a Hangvillában.

Chiriac a nagyszebeni Radu Stanca Nemzeti Színház (Teatrul Național "Radu Stanca" Sibiu) igazgatója - ez az egyetlen nemzeti színház Romániában, ami nem a Kulturális Minisztériumhoz, hanem a helyi közösséghez tartozik.  Önmagát olyan emberként jellemezte, aki anélkül ad, hogy ellentételezést várna, ahogy a nap is fényt és meleget ad nekünk anélkül, hogy bármit kérne cserébe. Fesztiváligazgatóként egy árva fitying fizetést sem vesz fel: a rendezvénysorozat az ő gyereke, ahogy fogalmazott, butaság lenne pénzt kérni azért, mert felnevelte.

A kultúra nem csak viszi a pénzt

1994-ben alapította a Nagyszebeni Nemzetközi Színházi Fesztivált (FITS – Festivalul Internațional de Teatru de la Sibiu), ami kevesebb mint egy évtized alatt Európa harmadik legnagyobb fesztiváljává nőtte ki magát. Nagyszeben 2002-ben pályázott az Európa Kulturális Fővárosa címre, amit aztán 2007-ben viselhetett: így Románia már az első uniós évében magára vonhatta a kontinens figyelmét, amiben nem kevés munkája volt Chiriacnak is. Az igazgató tapasztalata az, hogy a címviselés évét követő esztendőkben gyakran visszaesik az érdeklődés az adott városok iránt, Szebenben azonban tudatosan készültek ennek a trendnek a megfordítására, ami végül sikerült is: 2008-ban már négy százalékkal több turistát vonzott a település, mint az ünnepi évben. 

Photo: Rares Helici / sibfest.roPhoto: Rares Helici / sibfest.ro

Eredményei elismeréseként aztán Chiriac az EKF-pályázókat elbíráló zsűri munkájában is részt vehetett; 2010-től kezdve 96 város pályázatát ismerte meg. Mint mondta, első kérdése a kulturális főváros titulussal kacérkodó városvezetők felé mindig ugyanaz: a település költségvetésének mekkora részét fordítják kultúrára? A válaszok jellemzően a “0 egész valamennyi – 1 egész valamennyi” nagyságrendben mozognak, a legnagyobb arányú ráfordítás, amivel ítészként találkozott, 3 százalék körüli volt. Viszonyításként hozzátette: Nagyszebenben 14 százalékot tesz ki a kultúra támogatása és finanszírozása a városi büdzsében. Sokhelyütt gondolják azt, hogy a kultúra csak viszi a pénzt, de ha jól és előrelátással tervezik meg, akkor valójában gazdaságélénkítő szerepe is lehet.

Megtanulták érteni a színházat

A Nemzetközi Színházi Fesztivál Nagyszeben minden kulturális intézményét, templomait, tereit használja: a település főtere 30-40 ezer ember befogadására alkalmas, és további 9-10 olyan kisebb terük van, amik alkalmasak produkciók befogadására. 

Photo: Dag Jenssen / sibfest.roPhoto: Dag Jenssen / sibfest.ro

Chiriac fontosnak tartja, hogy a fesztivál megteremtse saját közönségét: igyekeznek tanítani is őket, szeretnék, ha a programokat nem kellene lenyomni a nézők torkán, hanem értő közönségként fogadnák a műveket. Ennek meg is van a látszatja: az első években a helyi idős nénik még keresztet vetettek az Afrikából érkezett gólyalábasok láttán, mostanság pedig már a rendező szemére vetik, ha nem sikerül tartalmában felülmúlni az előző évet. “Constantin, a tavalyi program jobb volt” – ez a mondat igazán jól esett az igazgatónak, mert azt jelezte: nézőinek kifinomult az ízlése. Mekkora utat tettek meg a kezdetek óta! 

Amikor a fesztivál – átvitt értelemben és szó szerint is – beköltözik a családok otthonaiba

A folyamatosan növekvő fesztivált aztán a pandémia új kihívás elé állította. Amikor 2020 márciusában Romániában is megállt az élet, el kellett gondolkozni azon, ilyen helyzetben mit lehet adni a közönségnek. Ekkor született meg az a digitális felület – egy “színházi Netflix” –, amelyen online hozzáférhető tartalmakat tettek közzé az érdeklődők számára. Kezdetben ezek egyszerűbb performanszok voltak, a bezárt színházak művészei meséltek történeteket, amiket otthon rögzítettek, hamarosan azonban bővítették a kínálatot. Chiriac felvette a kapcsolatot azokkal a világhírű művészekkel, akik személyesen is megfordultak már Nagyszebenben, és arra kérte őket, hogy járuljanak hozzá saját produkcióikkal a platform felfutásához. A siker még a tapasztalt direktort is meglepte: kétmillió nézőt vonzott a lehetőség. Azóta már tudatosan építik a videotárat, a fesztivál és a színház előadásait úgy tervezik meg, hogy azokat rögzítve az otthoni nézők számára is élményt nyújtsanak, de az itt fellépő művészekkel készült interjúkat is elérhetővé teszik, több nyelven feliratozva.

Photo: Max Shuz / sibfest.roPhoto: Max Shuz / sibfest.ro

A fesztiválhoz kapcsolódóan grandiózus önkéntes-programot is létrehoztak, ahova a világ minden tájáról várják a jelentkezőket, akik közül évente öt-hétszáz fiatalt válogatnak be a csapatba. Az önkénteseket aztán képzik, és szebeni tartózkodásuk alatt olyan román családoknál szállásolják el őket, amelyeknek hasonló korú fiatal tagjai is vannak. Ezáltal a helyi lakosságot is “nevelik”: megtapasztalhatják a vendéglátó szerepét és a messziről jött fiatalok révén kinyílnak a nagyvilágra. A vendégek pedig az itt megszerzett tudást és tapasztalatot hazaviszik magukkal, és a saját környezetükben kamatoztatják azokat. Chiriac példaként a japán önkénteseket említette meg, akik odahaza is közösségformáló tényezővé váltak. Azokon a helyeken, ahol a Nagyszebent megjárt önkéntesek tevékenykedtek, mérhetően csökkent a fiatalok – Japánban szomorúan magas – öngyilkossági statisztikája. Az akkori japán császár fia személyesen köszönte meg Chiriacnak a munkáját, a román rendező pedig most is azon kevesek közé tartozik, akiknek az azóta már császárrá előlépett Naruhito mindig szívesen felveszi a telefont. 

Veszprém számára minden adott a sikerhez

Constantin Chiriac előadását követően a veszprémi színházak – a Petőfi, a Pannon és a Kabóca – képviselői mutatták be teátrumaikat egy-egy prezentációval. Ezekre reagálva a román fesztiváligazgató örömét fejezte ki, hogy mindegyik intézmény nagy hangsúlyt fektet a fiatalok bevonására, az utánpótlás-nevelésre. Chiriac szerint nagyon fontos a jövő generációja iránt mutatott felelősségvállalás, be kell őket vonni minden munkafolyamatba, meg kell tanítani nekik, hogyan épül fel egy-egy projekt, hogyan működik a finanszírozása. A veszprémi törekvésekkel kapcsolatban megjegyezte: ő maga nem egy kedves ember, ezért súlya van annak, amikor dicsér. Veszprémnek pedig – így látja – megvannak a történelmi, gasztronómiai, természeti és kulturális adottságai, amiket be lehet csatornázni a turizmusba – az Európa Kulturális Fővárosa program sikerén dolgozók eddig jó munkát végeztek. 
 

Schöngrundtner Tamás
további cikkek
Mindszenty 80: Hit, Kultúra és Közösség Veszprémben kultúra Mindszenty 80: Hit, Kultúra és Közösség Veszprémben Március 5-én lesz nyolcvan éve, hogy 1944-ben, XII. Pius pápa kinevezte Mindszenty Józsefet a Veszprémi Egyházmegye püspökévé. E jeles évfordulóra emlékezve Dr. Udvardy György érsek atya örömmel hirdette meg a "Mindszenty 80 évet" , amely most vasárnap vette kezdetét a Veszprémi Főegyházmegyében. ma 13:13 Azt hittük, a régmúltban kevesebb hús fogyott, de kiderült, hogy tévedtünk Azt hittük, a régmúltban kevesebb hús fogyott, de kiderült, hogy tévedtünk Ezt a cikket eredetileg azzal az a felütéssel indítottuk volna, hogy manapság több húst fogyasztunk, mint a történelem során valaha. Aztán utánanéztünk, és kiderült, hogy ez nem igaz. Ráadásul nemcsak a mennyiség okozott meglepetéseket. 2024. március 1. 19:30 Végre egy kiállítás, ahol nem törött cserepekkel teli poros tárolók között bolyongunk Végre egy kiállítás, ahol nem törött cserepekkel teli poros tárolók között bolyongunk Törött és kopott cserepekkel, edényekkel teli poros tárolók, informatívnak beállított, de valójában unalmas molinók. Nem éppen az a kép, ami alapján nagy kedvet kapnánk egy helytörténeti kiállításhoz. Pedig egy város, az otthonunk múltja lehet nagyon izgalmas is, például ha személyes tárgyakon és történeteken keresztül, innovatív módon közelítjük meg. Szerencsére a Laczkó Dezső Múzeum új, Veszprém történelmét bemutató Emlékgép című állandó kiállítása is ilyen lett. 2024. március 1. 17:07 Egy boszorkány tündéri cukrászdáról álmodik... de miért kerülik azt az emberek? Kabóca Bábszínház Egy boszorkány tündéri cukrászdáról álmodik... de miért kerülik azt az emberek? Egy boszorkány tündéri cukrászdáról álmodik... de miért kerülik azt az emberek? Amika Éppenitt községben próbál szerencsét az édes sütemények varázslatos világában. Azonban hamarosan kiderül, hogy valami mégsem stimmel... Mi lehet az oka, hogy Amika cukrászdáját senki sem látogatja? A Kabóca Bábszínház legújabb bemutatóját, A boszorkány cukrászdája című tárgyjátékot március 2-től láthatják a nézők. 2024. március 1. 15:11

A következő oldal tartalma a kiskorúakra káros lehet.

Ha korlátozná a korhatáros tartalmak elérését gépén, használjon szűrőprogramot!

Az oldal tartalma az Mttv. által rögzített besorolás szerint V. vagy VI. kategóriába tartozik.