Kézenfekvő lenne azt mondani, hogy előbbi, vagy mindkettő, de a válasz az, hogy nagyobb részt utóbbi. A Három Királyfi, Három Királylány Mozgalom néhány évvel ezelőtt, egyetemisták körében készített kutatásából például az derül ki, hogy a magyar fiatalok még ma is vágyják a klasszikus modellt: „a felmérés szerint 90%-uk házasságban szeretne élni, átlagosan pedig kettő-három gyermeket vállalnának. Ez biztató jel, ugyanakkor azt is tudjuk, hogy a valóságban mégsem ez történik” – mondja Skrabski Fruzsina, a mozgalom kuratóriumi elnöke.
Ennek okai általában három kategóriára oszlanak. A válaszadók szerint a házasságkötés és a gyerekvállalás legnagyobb gátja a stabil párkapcsolat hiánya, de a fenti vágy beteljesülését sokszor az elköteleződéstől és a szülői szereptől való félelem is akadályozza, míg harmadik helyen anyagi és karrier okok állnak.
Skrabski Fruzsina (Fotó: csalad.hu)
Egészségesebb, aki boldog házasságban és családban él
Pedig az elköteleződésnek megvan a maga haszna – és itt most nem a nagyobb anyagi támogatásra gondolok. „Csak a saját példámról tudok beszélni, de a házasságnak valóban van egy másabb minősége. Én úgy érzem, onnantól kezdtem el igazán élni, hogy megházasodtam, mert addig mindig bennem volt a stressz a társkeresés miatt, hogy szinte egy húspiacra kell járni, és minden bizonytalan. Mióta férjnél vagyok, érzem a talajt a lábam alatt, azzal foglalkozhatok, amivel szeretnék, mert van mellettem egy ember, akire bármikor számíthatok” – meséli személyes tapasztalatait Skrabski Fruzsina.
A házasságkötés és a családalapítás mellett azonban más érv is szól. „Tudományosan bizonyított, hogy egy férfi számára a legkomolyabb egészségvédő faktor az, ha jó házasságban él és van gyermeke, akivel tud foglalkozni. A hosszú élet szempontjából ez sokkal többet nyom a latba, mintha valaki egészséges életmódot folytat: nem dohányzik, nem fogyaszt alkoholt, eljár sportolni. Ugyanez igaz a nőkre, annyi különbséggel, hogy náluk elsősorban a családi közösség számít, a tudat, hogy van kire támaszkodni” – magyarázza a szakember.
Az tehát, hogy jó családok jöjjenek létre, nemcsak a társadalom, de az egyén érdeke is. A kulcsszó persze itt a jó, hiszen sok példát látunk az ellenkezőjére, ami szintén akadály lehet. „A mai generáció tagjai közül sokan elvált szülők gyerekeként nőttek fel, vagy ha együtt is maradtak a szülők, állandó volt a veszekedés közöttük. Emiatt aztán nagy fokú félelem és elvárás alakult ki bennük mind a házassággal, mind a szülői szereppel szemben: attól tartanak, hogy megismétlik azokat a rossz szülői mintákat, amiket láttak és ők is boldogtalanná teszik a gyereküket. Holott ezeket a rossz mintákat meg lehet haladni. Jordan Peterson amerikai pszichológus írja, hogy ha azzal számolnánk, hogy egy bántalmazó szülő gyermeke törvényszerűen maga is bántalmazóvá válna, akkor pár éven belül mindenki az lenne. A valóságban azonban ez a lánc megszakad, és a rossz mintát lehet arra használni, hogy épp az ellenkezőjét tegyük.”
A közösség példája ragadós
Ennek tudatosítása segíthet, de mást is lehetne még azért tenni, hogy a kívánt (korábbi) házasságkötés létrejöhessen és a gyerekek megszülethessenek – ami a Három Királyfi, Három Királylány Mozgalom célja. Saját berkeiken belül például rendszeresen mutatnak be híres, fiatalon házasságot kötött embereket, de egy családbarát egyetem programot is kidolgoztak, amellyel a család és a karrier összeegyeztetését segítenék. „Az én szüleim idejében még abszolút természetes volt az a karrierút, miszerint a nők egyetem alatt szültek akár két-három gyereket, és aztán fejezték be a tanulmányaikat. Ma már ez nemhogy nem jellemző, de eléggé kivitelezhetetlen is. Sokan az egyetem mellett dolgoznak, így egy harmadik pillér már nem fér bele az életükbe. A mi programunk többek között rugalmas órarenddel segítené a tanulást, családi kollégiumi szobákat alakítanánk ki a gyermeket vállalóknak, illetve anyagi támogatást nyújtanánk nekik” – ecseteli Skrabski Fruzsina.
De nagyon fontos lenne az is, hogy erős közösségek alakuljanak ki, hiszen a házasságkötés és a gyerekvállalás alapjai igazából itt kezdődnek. A mai világunk rettentően atomizált és individualista, nagyon magányosan élünk, egy erős közösségben – legyen szó vallási közösségről, film- vagy sportklubról, bármiről, amihez tudunk tartozni – viszont könnyebb párt találni, illetve az, hogy pozitív példákat látunk magunk körül, egyfajta láncreakciót indíthat, hogy magunk is merjünk elköteleződni.
Stabil önismeret és folyamatos dicséret
Mindez ahhoz is hozzájárulhat, hogy hosszú távon sikeres legyen a házasság, hiszen egy közösség tagjai általában hasonló körből kerülnek ki, ami Skrabski Fruzsina szerint mindig előny, mert így könnyebben megértik egymást a partnerek. Két eltérő hátterű, igényű, viselkedésmintájú ember kapcsolatában valószínűleg több konfliktus lesz, mint ellenkező esetben, noha nincs kőbe vésve, hogy különböző kör vagy személyiség esetén ne működhetne a kapcsolat.
A siker érdekében az önismeret elengedhetetlen, de „az is fontos, hogy legyen bennünk egyfajta tudatosság a párválasztás során. Ez nem azt jelenti, hogy a szerelem mellékes, csupán azt, hogy nem mész bele olyasmibe újra és újra, amiről a saját vagy más kárán már megtapasztaltad, hogy nem működik” – mondja.
És mi lehet még a sikeres házasság titka? „A tisztelet és a dicséret, amiről a szüleim (Dr. Kopp Mária és Skrabski Árpád – a szerk.) írtak is egy könyvet A boldogságkeresés útjai és útvesztői címmel. Ők vallották: az a kapcsolat nem lehet rossz, amelyben folyton dicsérjük a párunkat.”
