Ugrás a kezdőoldalra Ugrás a tartalomhoz Ugrás a menüre

Elválasztva, de nem elszigetelődve

2020. június 8. 4:00
Nem egy történészt kérdeztünk Trianon évfordulója kapcsán és nem is egy magyarországi politikust, nem egy nemzetközi jogászt, hanem egy olyan embert, aki testközelből éli meg mindennap, hogy milyen az, ha magyarként közigazgatásilag egy idegen ország az otthona. Eközben már nyolc éve lavírozik a román politikában, közösséget épít és családot alapít.

Amikor telefonon felhívtuk interjúalanyunkat, olyan tiszta volt a vonal, mintha csak a szomszéd megyéből beszélgettünk volna, pedig a valóságban 832 km választott el, na meg egy országhatár. Sepsiszentgyörgy Székelyföldön, Kovászna megyében fekszik, egy Veszprém méretű és lélekszámú település, amely a legnagyobb magyar többségű város külhonban, a város lakosainak kb. 78%-a magyar ajkú.

Itt él és tevékenykedik a városi képviselő-testületeben Zsigmond József, aki alig 32 évesen már a második képviselői ciklusa végén jár a sepsiszentgyörgyi önkormányzatban, azaz alig múlt huszonhárom éves, amikor először megválasztották.

Vele beszélgettünk a határon túli magyarokról, valamint arról, hogy ők hogyan vélekednek az anyaországról, az itteni magyarokról? Milyen harcokat kell megvívniuk naponta, és mi motiválja őket, hogy mégis szülőföldjükön maradjanak? Nemzeti igazságtalanság és elégtétel, társadalomtörténeti kitekintésnek indult, de sokkal mélyebbre ástunk Józseffel a végén.

Veszprém testvérvárosára figyel a román nagypolitika

Hamis az a kép – ha egyáltalán él valakiben ilyen – hogy Erdélyben és a többi elszakított területen élő magyarok a mai napig úgy kelnek és fekszenek, hogy Trianon miatt keseregnek, és a revíziót várnák az európai politikától.

Egy nép identitását ne az szabja meg, hogy elsődlegesen milyen ország címere szerepel az útlevelekben. Közösséget máshogyan is lehet és kell is építeni, de csak akkor lesz erős, ha létezik egy jövőkép – vallja József, aki már középiskolásként részt vett több ilyen helyi kezdeményezésben, majd egyetemistaként már határon átnyúló programok szervezését is magára vállalta.

Szinte magától értetődött, hogy 2012-ben, 23 évesen az RMDSZ színeiben elindult a román helyhatósági választásokon Sepsiszentgyörgyön képviselőnek, ami egyébként Veszprém testvérvárosa és az egyik legszorosabb kapcsolatot ápolja a két település egymással.

Azóta eltelt nyolc év, egy újraválasztás, József pedig állítása szerint már megtapasztalta egy részét azoknak a küzdelmeknek, amelyeken ha sikeresen túllép valaki, aki közéleti szerepet vállal Romániában, már nem tudnak újat mutatni neki.

Sepsiszentgyörgyre pedig az átlagos erdélyi városoknál nagyobb figyelem vetül, hiszen a nagyszámú magyarság képviselete miatt olyan összerdélyi feladatok is ellát a város, amelyekben méretéből adódóan nem feltétlenül lenne kiemelt szerepe. Például az Erdélyi Művészeti Központ is itt székel, amelynek külső szemmel nézve logikusabb helye lenne Kolozsváron, vagy Nagyváradon, mégis Sepsiszentgyörgy ad otthont ennek az intézetnek. De a város adja az egyetlen magyar jellegű labdarugó csapatot a román élvonalba, női kosárlabda csapata évek óta nyeri az országos versenyeket, és még sorolhatnánk.

Emellett a román nagypolitika is folyamatosan rajta tartja a szemét a városon, hiszen a 21 fős képviselő-testületben csupán 4 román kapott helyett. Gyakorlatilag Sepsiszentgyörgyön fordított a helyzet, mint a nagy romániai politikában, a város vezetésében a románok képviselik a kisebbséget, míg a döntéshozók nagy része magyar.

Kicsiben valósul meg az, aminek nagyban kellene

Ez a politikai felállás, valamint a magyar többségű város összetétele mégsem szül etnikai konfliktusokat Sepsiszentgyörgyön. József szerint sikerül konszenzusos döntéseket meghozni és bár az RMDSZ-es többségű képviselő-testületben nincsenek rászorulva a román szavazatokra, mégis az őket érintő legfontosabb kérdésekben meghagyják a képviselőknek a szabadságot, hogy a románok számára fontos kérdésekben az ő javaslataik szerint döntsenek.

Ez egyfajta üzenet is lehetne a román nagypolitikának – véli József – hiszen magyarként sem kérnek többet, mint hogy magyar kérdésekben magyarok dönthessenek, helyi szinteken, bár, hogy ezt mennyire veszik észre, vagy akarják meghallani a felsőbb körökben, már nem annyira egyértelmű.

Sepsiszentgyörgyön a román átlagemberek is megértették ezt, hogy elsősorban a város előmeneteléért dolgoznak nemzetiségtől függetlenül, a nap végén a legfontosabb mindig a sárkányölő szentről elnevezett városban a színvonalas életminőség, ezért a mindennapok békések.

Persze itt is vannak összezörrenések, ebben pedig a román kormány tisztviselői a felbujtók sok esetben József szerint. Azoknak a közintézményeknek a vezetői, akik az államigazgatást képviselik helyi szinten, többen közülük nyíltan magyarellenesek.

Nemegyszer volt rá példa, hogy a december 1-jei román nemzeti ünnepen szervezetten, máshonnan hoztak tüntetőket Sepsiszentgyörgyre, hogy az amúgy nyugodt városi életet felkavarják és kiélezzék a román és magyar közti ellentéteket.

Történelem mint tabu

Magyarországi magyarként érdekes arról hallani, hogy Erdélyben a magyarok és románok akár békében is élhetnek egymás mellett, hiszen a vezető hírek inkább a különböző politikai kirohanásokról, megdöbbentő, magyar népcsoport elleni felszólalásokról szólnak.

József szerint ezek nélkül nem lenne különösebb probléma. Ehhez viszont ismerni kell azokat a témákat, amelyekről román és magyar ember nem beszél egymással, mert csak feszültséget szülne. Az első és legfontosabb ilyen terület a történelem. Erről csak akkor lehetne megfelelően beszélni, ha az oktatási rendszer olyan tananyagokat is beépítene a történelem oktatásba, amellyel a román fiatalok is megtudnák, miért élnek Erdélyben magyarok, milyen volt Erdély az elmúlt ezer évben. Jelenleg a magyarok ismerik a román történelem szemléletet is, de a románok nem a magyart.  Ennek hiányában viszont nagyon nehéz lenne még a legkisebb közös többszöröshez is eljutni, az ilyen jellegű témákat mind magyar, mind román részről hanyagolják Erdélyben.

A román oktatási rendszerben sincs benne részletesen és minden részletre kiterjedően az, hogy hogyan csatolták át Erdélyt Romániához, így már a legfiatalabbak esetében is egy teljesen másfajta értelmezés alakul ki az ország etnikumairól.

Közös többszörös az ország problémái

József elmondása szerint a külhoni magyarok otthonuknak azt a területet érzik, ahol születtek, ahol felnőttek, az ő esetében ez Sepsiszentgyörgy, ami Székelyföldön van, közigazgatásilag pedig Romániában. Az etnikai alapokon nyugvó atrocitások mellett viszont más nehézségekkel is meg kell küzdeniük a mindennapokban, ezek pedig olyan problémák, amelyekkel a magyaroknak, a románoknak, az ukrán kisebbségnek és minden Romániában élő embernek szembe kell néznie.

Az ország jelenleg csak sodródik, nincs koncepciója, folyamatosan eladósodik, a fiatalok pedig képtelenek egyről a kettőre lépni József tapasztalatai szerint.

Sokan ezért külföldön keresik a boldogulást, ez pedig azt hozza magával, hogy demográfiai problémák is felütötték a fejüket, jelenleg 5 millióval kevesebben élnek az országban, mint kellene. De ezekre még később visszatérünk.

Az autonómia nem egyenlő az elszakadással

Az utóbbi hetekben a romániai politikusok magyarok elleni kirohanásától volt hangos a magyar és a román sajtó is. Elsőként Klaus Iohannis köztársasági elnök tett olyan kijelentést, aminek valóságtartalma ugyan nem volt, de uszítólag hatott a román emberekre. Az előzmény az volt, hogy a bukaresti parlament alsóháza korábban hallgatólagosan elfogadta azt a törvénytervezetet, amely biztosítaná Székelyföld autonómiáját. Ebből vizionálta a román elnök azt, hogy néhány képviselő elárulja Romániát, a magyaroknak pedig visszaadja Erdélyt.

Megkérdeztük Józsefet, hogy ténylegesen mit is takarna az, ha Székelyföld megkapná az autonómiát, amiért régóta küzdenek.

A három legfontosabb eleme, hogy szabadon használhassuk a magyar anyanyelvünket, a helyi döntések helyi szinten születhessenek meg, valamint a helyi pénzek itt maradjanak, mert a jelenlegi újraosztási mechanizmus rendkívül torzít és logikátlan

- részletezte József.

Tehát a román legfelsőbb szinteken ezeket a kiváltságokat értelmezték úgy, hogy Székelyföld kiszakadna Romániából és ők elvesztik ezeket a területeket.

Zsebből előhúzott magyarkártya

De miért most és miért ennyire kemény módon? - tesszük fel a kérdést Józsefnek a magyarellenes kirohanások időzítéséről érdeklődve.

Tapasztalatai szerint nem új keletű ez sem és valahol várható is volt. A román politikusok általában akkor húzzák elő a magyarkártyát, ha az országban rendkívül nagy gondok kezdenek eluralkodni. A koronavírus-járvány előtt sem volt minden rendben, a román kormányban válság uralkodik, már a negyedik miniszterelnököt fogyasztják az elmúlt négy évben, miközben a már részletezett gazdasági problémákat a járvány csak felerősítette.

Ilyenkor, amikor reménytelennek tűnik a helyzet, néhány politikus ismét feléleszti a magyarellenességet, ez akkor eluralja a helyi médiát, és bár hiába szab ki a román médiahatóság gyűlöletbeszédért büntetéseket a sajtóorgánumoknak, ezek a hírek már nem jutnak el az átlagemberekhez.

Olyan viszont még nem volt ez idáig József szerint, hogy a hivatalban lévő román államelnök is felszólalt volna a magyarok ellen.

Mindezt tetézi a közelgő önkormányzati választás is – amit a járvány miatt a tavaszi időpont helyett őszre toltak – valamint Trianon 100. évfordulója is.

Trianon megtörtént, ezen nem lehet változtatni

Időről időre, ha csak hipotetikusan is, de felmerül a kérdés anyaországbeli és külhoni magyarokban is, hogy milyen lenne az élet, ha a trianoni döntést revízionálnák? József szerint ez a kérdés 2020-ban reálisan már nem merülhet fel az európai politikában. Véleménye szerint teljesen életszerűtlen és nincs is olyan politikus, aki ezt felvállalná. Arról nem is beszélve, hogy Magyarország és Románia közt számos békés diplomáciai és gazdasági kapcsolat is él, már csak emiatt sem lehetséges ez.

A visszacsatolás kérdése tehát egyáltalán nincs jelen az erdélyi magyarság mindennapjaiban, arról viszont néha önkéntelenül is elgondolkodik az ember, hogy vajon milyen lenne az élet, ha Trianon nem történt volna meg. Ez egy olyan dilemma, amit teljes egészében nem lehet levetkőzni. Trianon egy olyan traumája a magyar nemzetnek, amelyet lehet értelmezni, annak jogi részeit tiszteletben lehet tartani, együtt lehet élni vele, de valósan magyarázatot találni, ténylegesen feldolgozni és teljesen kizárni a jelenünkből nem lehet – véli József, aki életének nagy részét már a rendszerváltások után élte le, mégis benne is kialakult ez az erős magyarságtudat.

Nincs ezzel egyedül, hiszen amikor a többi erdélyi magyar fiatal identitásáról érdeklődtünk, József is megerősítette, hogy ez élénken él mindenkiben és a származásuk az egyik legfontosabb iránymutató tényező életükben.

Arról már tettünk említést, hogy Romániában nagy demográfiai problémát okoz az elvándorlás, viszont ha megnézzük az ország ilyen jellegű statisztikáit, láthatjuk, hogy az erdélyi, magyarok által többségben lakott megyékben ez a szám lényegesen alacsonyabb, tehát a magyar fiatalok szülőföldjükön próbálnak továbbra is boldogulni. Ha van is olyan, aki kivándorol külföldre – elsősorban Németországba, Angliába, vagy mostanában ismét Magyarországra – József szerint a legtöbbször csak azért teszik ezt, hogy pár év alatt megalapozzák azt az anyagi hátteret, amire náluk nem lenne lehetőségük, de utána erdélyi szülőföldjükön terveznek letelepedni és családot alapítani.

Árulás és elégtétel

Az anyaország és a külhoni magyarok viszonya a 2010 előtti években korán sem volt mondható harmonikusnak. József szerint a 2004-es sikertelen népszavazás, aminek következtében elveszett a lehetőség, hogy megkaphassák a kettős-állampolgárságot egy olyan törést okozott bennük, amit hosszú évekig tartott megérteni és feldolgozni. Sokak csak később értették meg, hogy kicsinyes politikai játszmák eredménye volt ez a döntés, és nem képviseli az anyaország összes magyarjának véleményét a külhoniakról.

2010 viszont József szerint elhozta számukra is az elégtételt. A Fidesz-KDNP egyik első döntése volt, hogy immáron 2/3-os erővel megadja a külhoni magyaroknak a kettős-állampolgárságot, azt, ami ellen a korábbi szocialista kormányok Gyurcsány Ferenc egykori bukott miniszterelnök vezetésével kampányoltak.

Azóta, ha röviden kellene összefoglalni Magyarország és Erdély viszonyát, akkor a bizalom és egymás segítése lennének a legjobb szavak rá és ezt a törődést naponta érzik a bőrükön és ők is így viszonyulnak az anyaország magyarjaihoz.

József szerint 2010-ben megkapták azt az elégtételt, amire vágytak. Az a politikai erő a süllyesztőbe került, ami ellenük harcolt, a jelenlegi kormányra pedig minden szempontból számíthatnak.

Ha pedig azt gondoljuk, hogy csak az anyaországról érkezik támogatás Erdélybe, akkor tévedünk, hiszen József több példát is említett – legutóbb a budapesti református kollégium tűvészében elhunyt férfi családjának megsegítését – amikor erdélyi magyarok szerveztek gyűjtés egy-egy jótékony anyaországi kezdeményezés sikeréért.

Minden magyar felelős minden magyarért

József szerint a mai napig léteznek és tevékenykednek azok a szélsőséges nacionalista csoportok, akik magyar részről kijönnek Erdélybe, tüntetnek a trianoni döntés visszavonásáért, majd hazamennek, a problémát és a feltüzelt román nacionalistákat hátrahagyva nekik. De ugyanúgy nem tűntek el teljesen azok a politikai erők sem, akik, ha ma lenne a 2004-es választás, ugyanúgy a kettős-állampolgárság ellen kampányolnának, ők a DK-ban vannak jelen a mostani politikában, de azt se feledjük, hogy a Momentum képviselői legutóbbi választásokon azt kérték, aki teheti szavazzon az USR nevű román pártra, miközben magyar párt is indult a választáson.

Ilyen szembeszélben is az erdélyi magyarság megtanulta azt, hogy hogyan lehet boldogulni. Nem keseregni a történelem miatt, nem felesleges harcokat vívni egy olyan döntés ellen, amit már nem lehet megváltoztatni, hanem megpróbálni egy olyan jövőt építeni, ami nem szigeteli el őket az anyaországtól és egymástól sem. Hiszen egy nemzetben gondolkodnak, ezt pedig nem lehet országhatárokkal körülvenni.

Hajas Bálint
további cikkek
Sulyok Tamást, az Alkotmánybíróság elnökét jelöli a Fidesz-KDNP államfőnek Sulyok Tamást, az Alkotmánybíróság elnökét jelöli a Fidesz-KDNP államfőnek Sulyok Tamást, az Alkotmánybíróság jelenlegi elnökét jelölik köztársasági elnöknek a kormánypártok - jelentette be Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője csütörtökön Balatonalmádiban, a Fidesz-KDNP kétnapos frakcióüléséről beszámoló sajtótájékoztatón. tegnap 13:49 'Nyugatiak vagyunk mi is, csak normálisak' politika 'Nyugatiak vagyunk mi is, csak normálisak' Hogyan próbál Magyarország lavírozni a nagyhatalmak különböző érdekei közt és hogyan jöhet ki mégis jól ebből egy ilyen kis ország Európában? Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója ezekről is beszélt szerda este Veszprémben a Mathias Corvinus Collegium veszprémi képzési központjának előadásán, ahol legújabb, Huszárvágás című könyvét is bemutatta. tegnap 11:28 Dr. Pogátsa Zoltán Veszprémben: az idei évet még ki kell bírni, utána stabilizálódhat a gazdaság gazdaság Dr. Pogátsa Zoltán Veszprémben: az idei évet még ki kell bírni, utána stabilizálódhat a gazdaság Dr. Pogátsa Zoltán, szociológus, közgazdász volt a Veszprém Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara gazdasági évnyitó rendezvényének a vendége szerda délelőtt a kamara nagytermében. Az országosan is elismert szakember előadásában feltárt olyan összefüggéseket a globális gazdaság mechanizmusaiban, amik választ adhatnak számos gazdaságot érintő kérdésre. A jövőkép optimista, de nem magától értetődő. 2024. február 21. 23:09 Ezeket a termékeket lopják el a legtöbben Ezeket a termékeket lopják el a legtöbben Szinte nincs olyan üzletlánc, ahol ne tapasztaltak volna emelkedést a bolti lopásokban az elmúlt évben. A kereskedők több védekező intézkedést is bevezettek a tolvajok ellen. Cikkünkben bemutatjuk, hogy mely mik jelenleg a slágertermékek a bolti lopásoknál. 2024. február 21. 11:32

A következő oldal tartalma a kiskorúakra káros lehet.

Ha korlátozná a korhatáros tartalmak elérését gépén, használjon szűrőprogramot!

Az oldal tartalma az Mttv. által rögzített besorolás szerint V. vagy VI. kategóriába tartozik.