A tartalmi változatosság egyik oka Cholnoky Jenő földrajztudós születésének 150. évfordulója, melynek kapcsán az idei emlékévben számos programmal készülnek a városban, többek között a folyóirat munkatársai is. Ennek apropóján a borítón egy 1910-ben, Kővágóörsön készült fotó kapott helyet a tudósról, és a továbbiakban egy korábban csak töredékesen megjelent Cholnoky-életrajz, valamint egy Cholnoky különszám kiadását is tervezik a szerkesztők – mondta el Géczi János szerkesztő a lap keddi bemutatóján az Utas és holdvilág Antikváriumban.
A természeti tematika emellett az új szám belső oldalain is végigvonul egy-egy cikk formájában, hiszen Veszprém természeti értékei legalább annyira fontosak, mint a bölcseletiek.
A folyóiratban ezért cikket közölnek többek között Katona Lajos Tamás termésköveiről, melyekkel Veszprém épületei mellett elhaladva bárki szembesülhet, de a Benedek-hegyen felfutó borostyánról is szó esik.
Ritka kincs a Veszprémvölgyi Kolostorból előkerült, egyedi kialakítású apátnői botvég is, melyről szintén bővebben olvashatunk a lapban. Pátkai Ádám Sándor régész elmondása szerint a Laczkó Dezső Múzeum tulajdonában lévő botvég nemzetközi szinten is nagy érdeklődésre tart számot, már csak azért is, mert bár egykori tulajdonosa a keleti egyház tagja volt, a klasszikus nyugati spirális pásztorbotoknak megfeleltethető ereklye skandináv készítmény.
Vajon milyen formája van a kilowattnak? Semmilyen, vágnánk rá azonnal, hiszen egy megfoghatatlan fizikai mértékegységről beszélünk. Vannak, akik mégis szívesen kísérleteznek azzal, hogy formába öntsék a kémia és a fizika illékony „alanyait”. A Pannon Egyetemen például dr. Vízi Béla vegyészmérnök próbál meg időről időre szobrot formázni a kémiai anyagokból, de hasonló elképzelés mentén születhetett meg Amerigo Tot Őfelsége, a kilowatt című alkotása is, mely szintén cikk tárgyát képezi, és amelyet jelenleg az intézmény előtt tekinthetünk meg.
Természetesen a lapban helyet kaptak kicsit könnyedebb témák is. Kovács Gáborján zenész szakmai szemén keresztül nézve élhetjük át újra Rozsnyói Péter zongoraművész improvizációkra épülő Szólózongora, illetve Lovasi András Tűzijáték délben című koncertjét. Némi spoilerezés mellett Kovács Gáborján a koncertek kapcsán egy kis zenetörténeti utazást is tartott a bemutatón, megemlékezve a 80-as évek végéről és a kora 90-es évekről, amikor az underground és alternatív zenei kultúra szinte előre sejtette a rendszerváltást, hiszen annyira újdonságnak számítottak ezek a zenészek, az alternatív koncertező klubok pedig virágkorukat élték. Mára ezek eltűntek, Lovasi és társai klasszikusok lettek szinte, de talán az önirónia még megmaradt a régi időkből – a zenész szerint egy kicsit ez köszönt vissza a veszprémi koncerten is, ami miatt számára utóbbi koncert élvezetesebb volt a jazzes, francia sanzonos melódiáknál.
Kovács Gáborján
Hogy pontosan hogyan látta a két performanszot a zenész, az elolvasható a folyóirat ingyenesen elérhető számában, akárcsak a Veszprémi Céh kiállítása is, mely szintén nagyobb szerepet kapott a lapban.
