Egyedül látja el a referensi feladatokat a megyében?
Igen. Az autonóm és független Egyenlő Bánásmód Hatóság úgy épül fel, hogy minden megyére egy referens jut, és heti négy órában van ügyfélfogadás. Valójában egy referens több megyét is elláthatna, én jelenleg csak Veszprém megyéért felelek, immár tíz éve, mióta a hálózat is elindult.
Nem kevés egy ember a feladatok ellátására?
Nem, ugyanis a hatóság országos hatáskörű, a referens feladata pedig csupán annyi, hogy az eljárás kezdeményezésében, tehát a jogorvoslat igénybevételében segítse a panasszal jelentkező ügyfelet, illetve helyben információkat nyújtson a hatóság munkájáról, ezzel támogatva a diszkrimináció megelőzését és a jogkövető magatartást. Ezt én nem csak Veszprémben teszem meg, havonta egyszer egy-egy járási helyszínre is ellátogatok. Emellett eljárás indítására elektronikus formában vagy postai úton is lehetőség van, illetve a budapesti központ is személyesen fogadja az ügyfeleket. Ha tehát valaki bejön hozzám az irodába ügyfélfogadási időben, egyrészt kérhet tőlem információkat, másrészt ha panasszal fordul hozzám, akkor felveszem az eljárás megindítására a kérelmet és továbbítom az ügyet Budapestre. Ezzel az én területem le is zárul: bizonyítást felvenni, tárgyalást lefolytatni, határozatot hozni nem én fogok.
Dr. Fábián Alexandra
A megyei referensi feladatok ellátása mellett ügyvédként dolgozik. Ez előfeltétele volt a munkának, vagy csak jól jövő plusz, hogy tisztában van a jogi környezettel?
Amikor létrejött a hálózat, a jogi végzettség mindenképpen feltétel volt a kiválasztásnál, de nem csak ez, hanem az is, hogy ügyvédek legyenek a referensek. A hatóság ugyanis szerette volna, hogy olyan emberek dolgozzanak itt, akiknek van tapasztalata abban, hogyan kell bánni az ügyfelekkel, így valóban meghosszabbított karjai tudnak lenni a szervezetnek.
És miért vállalta a megbízatást? Mit szeret benne?
Nagyon szeretek emberekkel foglalkozni, segíteni őket elesett helyzetben és jó irányba irányítani őket. Erre itt lehetőségem nyílik.
A személyes vonatkozások után beszéljünk akkor a megyéről! Milyen panaszokkal keresik meg Önt a leggyakrabban?
A megyében főleg két védett tulajdonság kapcsán keresnek meg, az egyik ezek közül az anyaság: több olyan eset is történt, amikor a munkáltató azért szüntette meg a munkaviszonyt, mert kiderült, hogy az alkalmazott várandós. A másik tipikus eset, amikor valamilyen fogyatékosság miatt ér valakit hátrányos megkülönböztetés. Itt a megyében elsősorban olyan esetek fordulnak elő – és ez országosan is jellemző –, hogy sajátos nevelésű igényű gyerekek a szakértői véleményben előírt támogatást, fejlesztést nem kapják meg az óvodában vagy az iskolában. Szerencsére ezek az eljárások jellemzően egyezséggel szoktak zárulni. Emellett ritkábban olyan is előfordul, hogy a fogyatékosság miatt nem tudnak igénybe venni valamilyen szolgáltatást az érintettek, például vendéglátóipari egységből kiküldték a látássérültet azzal a kifogással, hogy kutyával tilos a belépés – csakhogy a jogszabályok szerint ez vakvezető kutyákra nem vonatkoztatható. Sok probléma volt az elmúlt években az akadálymentesítés miatt is: még mindig vannak olyan közszolgáltatások, amelyek nem érhetők el a kerekesszékes embereknek, vagy egyéb fogyatékossággal élőknek.
Az egyik leggyakoribb diszkriminatív ok: a várandósság
Az országos arányhoz mérve hogy áll a megye a diszkrimináció szempontjából?
Veszprém megye lakosságszámát tekintve kicsi megye, itt a problémás eset is kevesebb, illetve nagy általánosságban véve magában a nyugati országrészben is kevesebb eljárást indítanak, mint tőlünk keletebbre. Ott sokkal gyakrabban előfordul még, hogy valakit a származása vagy a vagyoni helyzete miatt ér hátrányos megkülönböztetés. Gondoljunk csak arra, hogy a keleti országrészben még pár évvel ezelőtt is léteztek szegregált osztályok.
Ezzel el is érkeztünk oda, hogy az említett két területnél bőségesebb az a kör, amelyet illetően panasszal fordulhatnak az EBH felé az ügyfelek. Pontosan melyek ezek?
Magyarországon törvény tiltja a diszkriminációt, a jogszabály pedig összesen 19+1 olyan védett tulajdonságot határoz meg, amely miatt ha valakit hátrányos megkülönböztetés, zaklatás vagy jogellenes elkülönítés ér, a hatóságunkhoz fordulhat. Ezek tételesen a következők:
a) nem, b) faji hovatartozás, c) bőrszín, d) nemzetiség, e) nemzetiséghez való tartozás,
f) anyanyelv, g) fogyatékosság, h) egészségi állapot, i) vallási vagy világnézeti meggyőződés,
j) politikai vagy más vélemény, k) családi állapot, l) anyaság (terhesség) vagy apaság,
m) szexuális irányultság, n) nemi identitás, o) életkor, p) társadalmi származás, q) vagyoni helyzet,
r) foglalkoztatási jogviszony vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony részmunkaidős jellege, illetve határozott időtartama,
s) érdekképviselethez való tartozás,
t) egyéb helyzet, tulajdonság vagy jellemző
Ezek egyébként tipikusan olyan jellemzők, amelyek az emberrel veleszületett tulajdonságok vagy nagyon nehezen megváltoztathatók.
És a másik: a fogyatékosság
Meddig nem ér már el a hatóság keze?
Hozzátartozók közötti jogvitában már nem tudunk fellépni, ahogy a szomszédjogi, társasházi vitákban sincs hatáskörünk. A törvény nagyon pontosan felsorolja, melyek azok a szervezetek, amelyek kötelesek egyenlő bánásmódot alkalmazni, emellett néhány ponttal kiegészíti még. Aki például a nyilvánosság számára üzemeltet valamilyen egységet, az is ebbe a körbe tartozik, de az is, aki albérletet hirdet vagy éppen állást. Tehát azt például nem szabad kikötni, hogy csak női munkavállalót vagy kifejezetten 25 év alattit keresünk az állásra, mert az a jogszabály szerint jogsértő lehet. Előfordul persze néhány kivétel, például a munka vagy a munkakörülmények természete alapján indokolt, tényleges és meghatározó szakmai feltételre alapított, jogszerű célt követő és azzal arányos megkülönböztetés megengedett. Tehát ha egy várandós hölgyet nem vesznek fel ionizáló sugárzásos munkakörre, az értelemszerűen nem jogsértő.
Úgy tűnik tehát, a diszkriminatív helyzetek döntő többségének okozója a tolerancia, illetve bizonyos esetekben az információ hiánya. A hatóság mit tud tenni azért, hogy mindkét területen előrelépés történjen?
A toleranciára nevelést, az edukációt nem lehet elég korán kezdeni, már óvodás, iskolás korban is beszélni kell róla. Éppen ezért a referenseknek az is feladatuk, hogy meghívás alapján iskolákban is tartsanak szemléletformáló előadásokat. Szerveztem már én is többször ilyet, akár rajzverseny formájában, vagy éppen védett tulajdonsággal rendelkező embereket – látássérültet, mozgássérültet – hívtam meg az előadásra, hogy a gyerekek első kézből lássák, hogyan kell az érintettekkel bánni, és hogyan tudunk nekik segíteni.
Mindemellett mennyire tudatosak ma az emberek, hogy ha diszkrimináció éri őket, előbújjanak a panaszukkal?
Azt nem tudjuk megmondani, hogy az előkerülő esetek mellett mennyi esetleg a látens eset, mindenesetre a hatóság rendszeresen indít kampányokat – például óriásplakátok, internetes kampányok formájában –, hogy széles körben terjessze az ismereteket. A felméréseink azt mutatják, egyre tudatosabbak az emberek. Az persze más kérdés, hogy sokaknál még mindig visszatartó erő lehet, hogy a saját munkáltatója vagy a gyermeke iskolája ellen lépjen fel. Én mindenkit arra szoktam biztatni, hogy ilyenkor se hagyja magát, hiszen az emberi méltóság mindenkit megillet, és ha valakit sérelem ér, forduljon hozzánk jogorvoslatért, hiszen nagyon jó egyezségek szoktak születni akár a munkáltatók, akár szolgáltató egységek részéről, gyakran vállalják ők is, hogy eljárnak szemléletformáló, érzékenyítő képzésekre. Másrészt úgy gondolom, ahhoz, hogy változzon a társadalom szemlélete és egy jobb világban élhessünk, az is kell, hogy akit diszkrimináció ér, merjen felszólalni és ne tűrjön. Harmadrészt ha valakit a hatóság előtt indított eljárás miatt ér jogsérelem, úgy a megtorlás miatt külön is fordulhat hatóságunkhoz.
Összességében végül is pozitívan zárulnak az esetek, amelyekkel a hatósághoz fordulnak?
Az, hogy sikerül-e megegyezni a feleknek, nem rajtunk múlik, de a referenseknek az is a feladata, hogy kiszűrjék azokat az eseteket, amelyek nem tartoznak a hatóság hatáskörébe. Ilyenkor nekem referensként erről felvilágosítást kell adnom az ügyfeleknek és elirányítani őt, hogy kihez tud fordulni. Illetve a pozitív kimenetel attól is függ, hogy az ügyfél végig viszi-e az ügyet, mert ha például egy hiánypótlásnál nem nyújtja be a megfelelő dokumentumokat, a hatóság kénytelen emiatt megszüntetni az eljárást. De alapvetően eredményesen zárulnak az esetek.
Az Egyenlő Bánásmód Hatóság honlapján – www.egyenlobanasmod.hu - további hasznos tudnivalók is elérhetők a jogesetekkel, védettségekkel kapcsolatban. Az eljárás ingyenes. Ugyanitt találhatók pontos információk is az ügyfélfogadás helyszínéről és időpontjáról – Veszprémben ez általában hétfő délelőttönként történik a Család, Esélyteremtési és Önkéntes Házban.
