Ugrás a kezdőoldalra Ugrás a tartalomhoz Ugrás a menüre
2024. március 29. Auguszta
Veszprém
18°C
2024. március 29. Auguszta
Veszprém
18°C

Sajtókép a művészettörténetben

2018. szeptember 13. 18:38
Szeptember 20-án nyílik meg a Magyar Nemzeti Galériában a World Press Photo Exhibition, ahol 161 díjazott képet tekinthetünk meg az elmúlt év eseményeiről; a kiállítás válogatás 4 548 fotóriporter 73 044 pályázatra küldött fotójából. Vajon hol kezdődött a sajtókép története, és mit mondanak róla a művészettörténet kutatói?

„Médiaforradalom”
Ma már mindannyiunk számára természetes, hogy a kép és a szöveg párhuzamosan fut előttünk, befogadók előtt, viszont ez nem mindig volt így. A 19. században jelentek meg az információáramlás újszerű eszközei, mindez szerepet vállalt az időszak alapvető társadalmi, gazdasági és kulturális átalakulásaiban. Ahogyan a sajtó erősödött, úgy a képek egyre szélesebb teret hódítottak a tudásközvetítésben és a társadalom kommunikációjában. Ezek a képek a jelenről és a múltról szerzett ismereteket és tapasztalatokat közvetítették. Ez a két meghatározó erő találkozott – létrejött a képes sajtó. A modern képkorszakban így már az információszerzés terén éppoly fontossá váltak a képek mint a szavak. Ahogy a fotó vagy a plakát, a képes sajtó is közelebb helyezte a magas művészethez a populáris kultúrát.

Határterület
Hogyan közelíti meg ezt a műfajt a művészettörténet? A sajtókép a művészettörténeti kutatásban jellemzően határterületnek számít, hiszen nem tartozik bele a magas művészetbe, illetve nehezen sorolható be történeti stíluskorszakba. Emiatt leginkább grafika- és illusztrációtörténeti, ikonográfiai szempontból elemzik a sajtóképeket, emellett az egyes életműveket vizsgálják monografikus módon. Mit sikerült ez alapján megállapítani a kutatóknak?

A 2017-es kiállítás nyertes képe: ,,An Assassination in TurkeyA 2017-es kiállítás nyertes képe: ,,An Assassination in Turkey

A realizmus képviseletében
Igaz, a sajtókép eredetileg reprodukciós műfaj, amely esetében a stílus kérdése kevésbé lényeges, a 19. század derekán a képesújságok mégis elhajlottak egy irányba: a realizmus kép formáit és sajátos tárgyait képviselték. A sajtókép felvállalta a hétköznapok tárgyvilágának, szokásrendjének és szereplőinek bemutatását – mutattak rá a realizmus irányzatának olyan irányadó művészettörténeti elemzői, Linda Nochtin vagy Gabriel Weisberg.
Mostanában pedig a sajtóban megjelenő fotók inkább a közvetítő szerepük miatt kerültek a középpontba, hiszen ez a műfaj a festészetnél frissebben és gyorsabban reagál az élet különböző mozzanataira.

A magyar sajtóképről
Hazánk ezalól sem kivétel: a 19. századi sajtónk már egészen gazdag illusztrációs kínálattal rendelkezett – erre a magyar kutatás viszonylag korán fel is figyelt. Ez többnyire azzal magyarázható, hogy a képes sajtó fellendülése nálunk egy időben folyt a nemzeti művészet kibontakozásával. A metszetek, amelyek az újságok megrendelésére készültek, szorosan kötődtek a magyar művészeti élet kezdeteihez, alkotóik személyében és tárgyválasztásukban egyaránt. A hazai művészettörténet-írásban leginkább a portrék és a történelmi eseményeket megragadó képek váltak sikeressé.

A sajtókép tehát meghatározó eleme mindennapi kommunikációnknak, ma már a szöveggel szinte egyenlő értékű információt ad át a média fogyasztóinak. Gondoljunk csak bele, teljes-e egy cikk kép nélkül? Aligha. Ahogy egy érdekes cím, úgy egy figyelemfelhívó kép is vonzza a tekintetet, emellett sokkal színesebbé, akár még könnyebben feldolgozhatóvá is teszi az átadott tartalmakat.

Forrás: Révész Emese: Kép, sajtó, történelem – Illusztrált sajtó Magyarországon 1850-1870 között. Argumentum Kiadó, Budapest, 2015.

Ágel Zita Krisztina
további cikkek
Felülírhatja-e egy nemzeti kultusz az igazságot? Felülírhatja-e egy nemzeti kultusz az igazságot? Gyorsan szögezzük le, hogy azoknak az információknak, amik a cikkben szerepelnek nagyrésze csak teoretikus, ahogy a logikai eszmefuttatás is, aminek a végén eljutunk addig, hogy az egyik legnagyobb magyarnak kikiáltott történelmi személyünk talán nem is volt akkora magyar. A belé vetett hit viszont megkérdőjelezhetetlen, amit óvni kell. De minden áron? 2024. március 17. 22:51 Digitális bordélyház – prostituáltnak lenni menő? Dóri Digitális bordélyház – prostituáltnak lenni menő? A Oxford English Dictionary először 1894-ben listázta a „feminizmus” szót, de az első szervezett feminista hullámot a 20. század elejére datálják. Nagyrészt mondhatjuk, hogy elhivatott nők csoportjai kivívták mára sorstársaik számára a jogot a szavazáshoz, meg a vezetéshez mondjuk, meg olyan általános dolgokhoz, hogy eldönthetem egyedül is, hogy férjhez megyek-e és lesz-e gyerekem például.   2024. március 10. 21:16 Az ikerség lélektana egy ikertől Eszter Az ikerség lélektana egy ikertől Soha nem tudtam, milyen lehet nem ikernek lenni, kezdetben még távolról sem ismerhettem ezt az érzést, hiszen az idősebb testvéreim is ikrek. Két ikerpár, boldog gyerekkor. 2024. március 3. 20:56 Óvatosan a pszichologizálással! Meli Óvatosan a pszichologizálással! Az internet tele van pszichológiai tartalmakkal, és ez legalább annyira rossz, mint amennyire jó. 2024. február 26. 0:54

A következő oldal tartalma a kiskorúakra káros lehet.

Ha korlátozná a korhatáros tartalmak elérését gépén, használjon szűrőprogramot!

Az oldal tartalma az Mttv. által rögzített besorolás szerint V. vagy VI. kategóriába tartozik.