2018. szeptember 21., péntek
Máté névnap

Megöli vagy megerősíti a közösségeket a közösségi média?

Tényleg közösséget teremt a közösségi média? Baj az, ha Messengeren beszélgetünk azzal, aki épp mellettünk ül? Klausz Melinda közösségimédia-szakértőt kérdeztük.

- A Facebooknak az az érdeke, hogy minél több időt tölts el az oldalon, ezért olyan tartalmakat tesz eléd, amik pozitív élményt adnak. Ezzel viszont bekerülsz egy olyan buborékba, ami elszigetel a valóságtól. Mit tehetsz ez ellen felhasználóként?

- Így van, teljes mértékben, olyannyira, hogy ennek a jelenségnek már neve is van, szűrőbuborék-effektus. Bár az effektus lényege nem feltétlenül az, hogy elszigetel a valóságtól, hanem csak olyan információkat kap a felhasználó, amiket elfogad, mert idővel letiltja vagy elrejti a neki nem tetsző véleményen lévő ismerőseit.

A valóságtól történő elszakadás is egy létező jelenség, azonban ennél a kérdéskörnél nagyon fontos, hogy milyen mintát lát maga előtt a fiatal. Ha hazamegy és a szülei az esti tévénézés közben is laptopon dolgoznak, folyamatosan ott a kezükben az okostelefon, akkor ezt a mintát fogja utánozni, azonban ha kisgyerekként megmutatják a szülők az olvasás, a kirándulás, a focizás és úgy egészében a "kinti" világ örömeit, akkor lesz alternatívája, és máris nem lesz olyan fontos számára a közösségi média. A probléma ugyanis ott van, hogy a mai gyerekek - bármennyire is furcsán hangzik - nem nagyon látnak más mintát maguk előtt vagy a szülők elfoglaltsága miatt, vagy amiatt mert ők is sokat használják ezeket az eszközöket.

- Nem csak online alakul ki körülötted buborék. Ha felszállsz a buszra, azt látod, hogy mindenki a telefonjába merül, nem beszélgetünk egymással - sőt, már az sem ritka, hogy egy légtérben tartózkodó emberek élő szó helyett valamilyen alkalmazáson keresztül kommunikálnak. Mit tesznek a közösségi oldalak a való életbeli kapcsolatainkkal?

- Nagyon érdekes, mert elsőre az lenne a válasz, hogy leépíti, de ez nem így van, hanem ÁTALAKÍTJA. Ugyanis ekkor is beszélgetünk egymással, sőt kitágul a világ, hiszen mindenfajta tudás és képesség meg tudja találni a számára megfelelő utat és meg tudja mutatni magát, így sokkal könnyebbé válik a tehetségek felfedezése is például vagy akár a nyelvtanulás, hiszen egy-egy közösségi oldalon akár játékok, akár pedig beszélgetés formájában könnyebben és gyorsabban tudjuk a nyelvet élő módon gyakorolni. Korábban a könyveket is temették az internet megjelenésével, és az írott sajtót is, mégis megmaradtak mind a mai napig, csak átváltozott a használati szokásuk.

- Közösségi oldalakról beszélünk, de tényleg létrejönnek közösségek az online térben? Nagyon úgy néz ki, mintha mindenki csak a saját egóját akarná kielégíteni. Az nem közösség, hogy mindenki a saját igazát kiabálja.

- Ez egy más fajta közösség, ahol az egyéni individuum kerül a középpontba. Személyes márkák épülnek, ezt a mai fiatalok nagyon jól tudják, nem véletlenül van ennyi influencernek nevezett húszonéves manapság. A fő probléma az, hogy nem tudják és nem ismerik a határokat, a szabályokat, és ezeket nem is akarják minden esetben megérteni és elfogadni. A nyáron például két 50 és 70.000 követőbázissal rendelkező fiatal influencerrel szemben kellett kiállnom ügyfelünk, a Hotel Wellamarin nevében, mert olyannyira feltűzelték rajongóbázisukat az Instagramon, hogy 2.500 neatív kommentet írattatak 10 perc leforgása alatt. A helyzetben okosan visszavágtunk, és nem csak a srácok vonták vissza a korábbi videóikat, hanem egy felelős influencer programot is el tudtunk indítani.

- A Facebook mintha direkt vágná a fát a közösségek alatt: az oldalak tartalmai nem jutnak el a követőkhöz, csak ha az oldal kezelője fizet az elérésért. Erre viszont pont azoknak a civil szervezeteknek, magánszemélyeknek nincs kerete, akik nem eladni akarnak valamit, hanem társadalmi felelősségvállalásból, szenvedélyből dolgoznak egy ügyért. Lehet nulla pénzből sikeres oldalt működtetni?

- Sok helyen lehetett hallani a Facebook zéró jelenségéről, ami őszintén szólva a marketingeseknek kedvezett (a GDPR meg az ügyvédeknek...), de ha valaki figyel a rajongói bázisára és rájuk specializált tartalmakat oszt meg, nem nyomta fel a rajongói bázisát nem odaillő nyereményjátékokkal és vásárolt rajongókkal, azoknál egyáltalán nem csökkent az elérés, sőt! Egész egyszerűen a tartalom került a középpontba és ez abban az esetben is igaz, ha hirdetünk. Ugyanis, ha hirdetésként nem érdekli az embereket a tartalom, akkor a hirdetési egységköltség növekszik radikálisan, így 10.000,- forintból a rossz tartalommal rendelkező cég alig pár embert ér el, jó tartalommal azonban ez lehet akár 5.000 fő is.

- Középsulis koromban még nem voltak közösségi oldalak, nagyon mentek viszont a fórumok. Nem magunkról beszéltünk, nem cicás gifeket osztottunk, hanem témákhoz szóltunk hozzá, értelmes beszélgetéseket folytattunk. Innnen nézve nagyon elsatnyult azóta az online közösségi élet. Van "visszaút"? Vannak-e olyan online terek, ahol ilyen közösségek kialakulhatnak?

- Felgyorsult. Most már unalmasak a hosszú beszélgetések, ahogyan sajnos a régi filmek is. Régebben imádtuk a cseh és a lengyel filmeket, most pedig egy Szigorúan ellenőrzött vonatok megnézése is már nehézkes azoknak is, akik kedvelik ezt a filmet. Gyors, instant kommunikáció van jelen - emiatt terjedtek el egyébként az Instant messengerek - mint például a Messenger, a Viber, a Snapchat vagy a WhatsUp. Ráadásul az arctalanságnak köszönhetően bármikor leléphetünk és kiléphetünk ezekből. ESC-izmusnak nevezik ezt a jelenséget, ami pedig kihatással van a konfliktuskezelő képességre. A mostani első munkahelyüket kereső generációnál már meg is jelentek a jelenség tünetei, ha a főnök kicsit szigorúbban szól, gyorsan elpityerednek például.