2018. szeptember 21., péntek
Máté névnap

Műanyagmentes élet egy hónapon keresztül – te kibírnád?

Percenként egymillió műanyag palackot vásárolunk világszerte. Mi lenne, ha a következő percben már nem így tennénk és ez a szám elkezdene visszaesni 999 999-re, aztán még lejjebb? Talán csak egy csepp lenne a tengerből. De az a „csepp” legalább már nem szennyezné a vizeinket.

2017-ben a PET Kupa környezetvédelmi akció keretében 100 ezer palackot szedtek ki a Tiszából a résztvevők, az óceánok partjairól pedig annyi szemetet gyűjtöttek össze az aktivisták, amelyekkel másfélszer körbe tudnánk rakni a Balatont. Elborzasztó adatok, holott a National Geographic híres-hírhedt címlapfotójára gondolva ezzel valójában még mindig csak a jéghegy csúcsát kapargatjuk, ha be akarjuk mutatni, milyen döbbenetes szinten szennyezzük a környezetünket a műanyagokkal.

Ma már a csapból is műanyag folyik – szó szerint, az Orb Media mintegy tucatnyi nemzet vízmintáit vizsgáló kutatása szerint ugyanis a minták több mint 83%-ában találtak műanyag mikroszálas szennyeződéseket, alternatívát pedig a palackozott ásványvizek sem jelentenek, mivel a légkör szennyezettsége miatt (amely a tavakat, vizeket is befolyásolja) ezek is ugyanúgy érintettek.

S akkor még nem beszéltünk az óceáni szemétszigetekről és a felszín alatt úszkáló, a legmélyebb rétegeket is elérő tetemes mennyiségű hulladékról, ami napjaikban a legnagyobb fenyegetést jelenti a tengeri biodiverzitásra nézve: az emberiség mikroműanyag „lábnyoma” mostanra az Antarktiszon is megjelent, és lassan nincs olyan állat, amely ne fogyasztana műanyagot, mivel a kis darabokat azok színe, szaga és mérete miatt könnyen összetévesztik az élelemmel. Ez nemcsak az állatok elpusztulását eredményezi, de az ehető tengeri halakon, tengeri gyümölcsökön keresztül a mikroműanyagok az emberi szervezetbe is bejutnak. És a negatív példákat még hosszasan lehetne sorolni.

Jó hír, hogy a fiatal holland zseni, Boyan Slat találmánya segítségével várhatóan júliusban elkezdik felszámolni a Nagy csendes-óceáni szemétszigetet, a kutatók pedig felfedeztek egy olyan műanyagfaló baktériumot, amely képes lebontani a PET palackokban is található polietilén-tereftalátot.

Mindez biztatóan hangzik, nyugodtan hátradőlni viszont egyáltalán nem szabad. Tudósok szerint nem árt az óvatosság, mert a valódi megoldástól egyelőre még messze vagyunk: igazán hatékonyak akkor tudnánk lenni, ha visszafognánk a termelést és a fogyasztást. Amíg évente több mint 400 millió tonna műanyagot gyártunk a világon, aminek aztán a 80%-a a természetben végzi, sajnos minden más csak felületi kezelésként hathat. Ekkora mennyiséggel még a műanyagfaló enzimek sem tudnak megbirkózni, kiváltképp, hogy becslések szerint 2025-re megtriplázódhat az óceáni műanyag-szennyeződések száma.

Ahhoz, hogy ez mégse így legyen, rendszerszintű változásokra van szükség, arra, hogy még most benyomjuk a stop gombot és megálljt parancsoljunk az irdatlan pazarlásnak – a döntéshozók, az ipar és az egyének szintjén is. Minden apró lépés számít, és ma már rengeteget tehetünk a műanyagszennyezés csökkentése érdekében. Emellett tett hitet a Plastic Free July (Műanyagmentes Július) nemzetközi mozgalom is, amelyhez több hazai szervezet is csatlakozott, arra buzdítva, hogy az egyhónapos kihívás alatt igyekezzünk minél inkább műanyagmentesebb életet élni – ennyi idő elég is ahhoz, hogy az új szokás aztán hosszú távon beépüljön a mindennapjainkba. Váltani persze nem könnyű, ezért itthon kicsiben kezdünk: a hivatalosan július 7-én indult és július 21-ig tartó akció ideje alatt a szervezők az egyik legnagyobb szennyezőnek számító PET palackok elhagyására biztatnak, a kampányhoz pedig több vendéglátóhely is csatlakozott, valamint érzékenyítő programokon is részt vehetünk.

Igazán jót persze akkor fogunk tenni a környezetünkkel, ha nemcsak a PET palackoknak, hanem minden haszontalan, könnyen eldobható, de lassan lebomló műanyagnak búcsút intünk. Mert hiába fejlődik rohamosan az űrkutatás, egyelőre még mindig ez az egy élhető bolygónk van.

Tippek műanyagmentességhez:

  • Mondj nemet a szívószálra! Egy szívószálat átlagosan 20 percig használunk, a lebomlási ideje viszont 500 év.
  • Kérd saját dobozba, illetve kulacsba az ebédedet és a kávédat. Ha mégis elfelejtenél magaddal vinni edényt, ne dobd ki a műanyag dobozt, hanem mosd el és használd őket pl. konyhai hozzávalók tárolására.
  • Palackozott helyett igyál csapvizet. Egy PET palack előállításához eleve több vizet elhasználnak, mint amennyit beletöltenek, ráadásul a palackon akár évi 65 ezer forintot is spórolhatsz.
  • Ha mégis PET palackos üdítőt vennél, ne dobd ki a palackot: készíts belőle például egyedi virágtartót.
  • Hordj magaddal ruhatáskát, ha hirtelen ugornál be a boltba, akkor se legyél rászorulva a bevásárlószatyorra.
  • Kerüld a nejlonzacskókat, minimum a zöldséget, gyümölcsöt tedd magaddal hozott rekeszekbe vagy ruhazsákba.
  • Használj műanyagmentes fültisztítót és bambusznyelű fogkefét.