2018. május 26., szombat
Fülöp névnap

Egyre hatékonyabban működik a koraszülöttmentés Veszprém megyében

Dr. Szabó Évával, a Csolnoky Ferenc Kórház csecsemő- és gyermekgyógyászával, a Gyermekgyógyászati Centrum vezetőjével, a Bébi Koraszülött Mentő Alapítvány kuratóriumi elnökével beszélgettünk.

Mesélne nekünk a Bébi Koraszülött Mentő Alapítvány eddigi munkájáról, tevékenységéről?

Az alapítványt 2002-ben dr. Polinszky András hozta létre. A kórházban teljes ellátást nyújtó koraszülött osztály 1997-től működik, ehhez csatlakozva hoztuk létre az alapítványt. Az alapítvány konkrét feladata az újszülöttek, koraszülöttek mentése a térségben. Ez egy teljes mentőszolgálat működtetését jelenti, melynek tagjai a megyében és Siófok térségében beteg újszülötteket vagy kis koraszülötteket mentenek. Ehhez speciális felszerelés szükséges, illetve speciális szakemberek is. Mivel az Országos Mentőszolgálatnál a személyzet nem speciálisan erre kiképzett, így az Országos Mentőszolgálat kötött velünk szerződést erre a feladatra, amit most már több, mint 15 éve végzünk. Erre a célra ügyeleti beosztást készítünk, mint ahogy a folyamatos kórházi ellátásra is.

Az alapítvány másik célja hagyományos alapítványi cél, mégpedig az adományok gyűjtése, illetve az adó 1 százalékának gyűjtése, ami azt a célt szolgálja, hogy a mentőszolgálat zavartalanul működhessen. Ezen keresztül egészítjük ki az állami támogatást nemcsak a mentésben, hanem a súlyos állapotú gyermekek kórházi kezelésében is.

Nagyon hálásak vagyunk minden adományozónak. Az adó 1 százalékból évről évre igen szép összeg gyűlik össze, nagyjából 8-9 millió forint. Ez biztosítja nekünk, hogy a gyerekek, illetve anyukák nem szenvednek hiányt semmiben, hogy meg tudjuk venni a legmodernebb eszközöket, s a legmodernebb kezelési eljárásokat tudjuk alkalmazni.

A hatékony működés egyik bizonyítéka, hogy a 2000-es évektől a csecsemőhalálozás a mi megyénkben az országos átlagon vagy jóval az alatt van. A 2000-es években volt arra példa, hogy a térségben fele volt a csecsemőhalálozások száma, mint az országos átlag. A 2017-es év egy különleges év volt ilyen szempontból, mert 1 ezrelék lett a csecsemőhalálozás aránya. Tehát 1000 születő gyermekből 1 veszteség érte a megyét. Ez nagyon jó eredmény, az európai átlag 2-3 ezrelék között van, a magyar 2017-es csecsemőhalálozási mutató 3,6 ezrelék.

Hogy néz ki az alapítvány egy átlagos napja?

Egy átlagos napon mindenki készenlétben áll. Ha riasztás jön arról, hogy Pápán, Ajkán vagy Siófokon nemsokára megszületik egy koraszülött, beindul a riadólánc. A mentőszolgálatunk diszpécser központja a koraszülött intenzív osztályunkon van, a központ riadóztatja a gépkocsivezetőt, az orvost és az ápolót, és 15-20 percen belül tudnak indulni.

A helyszínen stabilizáljuk a baba állapotát, ellátjuk, s beszállítjuk ide hozzánk. Ha speciális baja van, amit mi sem tudunk ellátni, például súlyos veleszületett szívbetegség vagy rekeszsérv, akkor közvetlenül az országos kardiológiai intézetbe vagy az újszülött sebészeti centrumba visszük.

Az is előfordul, hogy a saját betegállományunkból kell elvinni egy babát egy speciális központba, például egy szívsebészeti beavatkozás szükségessége esetén mi magunk visszük Budapestre, és aztán érte megyünk.

A mentő speciálisan felszerelt, nem beteghordágy van benne, hanem inkubátor, lélegeztetőgép, monitor, ami ugyanúgy biztosítja a kórházi körülményeket.

Az alapítványunk teljesen összefonódik a kórházi osztállyal, a kórházi dolgozók az alapítvány vezetői, kuratóriuma is, és mindenki ugyanakkora energiát tesz az alapítványi munkájába, mint a kórházban végzett munkájába.

Mit lehet tudni a koraszülések számáról? Jellemző emelkedés?

A koraszülések száma eléggé stagnál, 8-10 százalék között ingadozik, ennek sokrétű összetevője van. Életmódbeli, társadalmi, genetikai tulajdonságok, illetve a környezet is nagymértékben befolyásolja. Viszont az nem mindegy, hogy a baba 24 vagy 28 hétre születik meg. Minden hét nyereség, minden hét egy nagyon fontos érési stádiumot jelent a baba fejlődésében.

Amikor én kezdtem a pályámat, 25-30 ezrelék között volt a csecsemőhalálozás, ez azt jelenti, hogy 25-30 csecsemő halt meg 1000 élveszülöttből. Utána egyrészt a tudomány, másrészt a technikai feltételek fejlődtek párhuzamosan, ezek a lépések tették lehetővé, hogy ma a 24 hét az életképesség határa 28 hét helyett. A gyermekhalálozások számának csökkenése az egyre nagyobb tudással rendelkező orvosgenerációnak, mérnökgenerációnak, kutatóknak köszönhető, a gépek, a gyógyszerek fejlődésének, illetve a szemléletváltozásnak.

Minél kisebb, éretlenebb egy kisbaba, annál több segítségre szorul, hogy életben maradjon, viszont ezt megpróbáljuk a lehető legkevésbé invazív módon megtenni, mert minden lényeges változás sokszorosan érinti őket, a keringésük, a légzésük, az érrendszerük nagyon érzékeny. Nemcsak életben tartani szeretnénk a kisbabákat, hanem az a cél, hogy a családok jól fejlődő, egészséges babákat kapjanak.

Amikor megszületik a koraszülött baba, utána hosszú kórházi tartózkodás következik…

Igen, amikor betölti a 38 hetet, akkor engedjük haza. Az első időszak az életért való küzdelmet jelenti, a légzés, a keringés, a táplálhatóság stabilitásáért való küzdelmet. Az első időszak az anyáknak is komoly terhelést jelent. A babáknál fontos az anyatejjel ápolás. Tavaly óta külön laktációs, szoptatást segítő nővérünk van, aki az anyákkal foglalkozik, hogy a tejtermelésük megmaradjon, és ne tápszerrel kelljen a kicsiket táplálni.

A babák különleges ellátásra szorulnak a hazamenetel után is, visszajárnak hozzánk az újszülött utógondozásra, illetve korai fejlesztésre. A mostani komoly tervünk és szándékunk, hogy a jelenlegi lehetőségeinket bővítsük, szinkronizáltabb csapatot hozzunk össze, ahol speciális gyógytornászok, konduktorok, és más fejlesztő szakemberek vannak, és 2-3 éves korukig tudnak foglalkozni a gyerekekkel.