2018. június 21., csütörtök
Alajos névnap

Civil kezdeményezés vizsgálná a múltat

Zavaros ügyek kötődnek az egykori MSZP-SZDSZ (1997) nevéhez, de hatásai napjainkat érintik.

-A Levéltárban azt mondták, hogy könnyebb lenne 1956-os iratokat beszerezni, mint az 1990-2006 közöttieket- kezdi beszélgetésünket Adamecz Zoltán, aki Városom Vagyonvesztése néven hozott létre Facebook oldalt, hogy a nyilvánosságot is bevonva vizsgálja, mi történt Veszprém, azaz az itt élők vagyonával. Itt publikálja, és dokumentálja mindazt, amit magánemberként, önszorgalomból végez.

Adamecz szerint kisvárosról van szó, mindenki tud mindent, mégsem osztják meg információikat az emberek, pedig szükség lenne rá. Az oldalnak ugyan még csak 150 követője sincs, ám egy-egy bejegyzésre akár 800-an is kattintanak, inkább a Messengeren keresztül üzennek. Sajnálja, hogy a követők nyilvánosan nem mernek kommentelni, pedig az sem igaz szerinte, hogy Magyarországon bármitől félni kellene.

Az oldal ötletét az adta, hogy nemrég kiderült, a volt zeneiskola épületét mennyiért vette vissza a veszprémi önkormányzat egy cégtől. Az ügyeket sorjában igyekszik végig venni, elsőként ezt veszi górcső alá.

A volt zeneiskola

Az ügy érdekessége, hogy a város 1997-ben 45 millió forintért adta el az épületet, ám azt 2018-ban 252 millió forintért vette vissza (a színház rekonstrukciójára kapott kormányzati forrásból). Az akkori eladást követően a vevő kapott még 74 millió forint banki hitelt is. Mindezt tetőzi, hogy az 1997-es szerződésben az is szerepelt, hogy 1998 végéig fel kell újítani a volt zeneiskola épületét. Ez nem történt meg. Ma mindenki tudja, hogy milyen állapotban van, az egykor lakható épület állapota mára leromlott.

„El lehet gondolkodni, ha a vevő kapott rá 74 milliót, akkor vajon mennyi lehetett a valós értéke?” – mondja Adamecz, aki szerint fontos, hogy a jövő szempontjából tisztázva legyenek ezek az ügyek, ugyanis a múltat csak így lehet megnyugtatóan lezárni. Tudja, hogy nincs joga ítéletet hirdetni, nem is akar, csupán rávilágítani szeretne a problémákra. Beszélgetésünkkor leszögezte azt is, hogy nem azokkal kell foglalkozni, akik annak idején olcsón megvették, hanem azokkal, akik minderre engedélyt adtak. Persze sokszor előfordul, hogy Veszprém közgyűlésének tagjai maguk a vevők is. Az ő esetükben fontos ezt nyilvánosságra hozni.

A zeneiskola 1997-es eladásának ügyében tisztán látszik, hogy az adásvételi szerződést például a Veszprém Városfejlesztési és Befektetési Zrt. egykori vezérigazgatója, a most MSZP által delegált és a közgyűlésben ülő Csermák Zoltán írta alá, dr. Magyarády Péter vezette gazdasági bizottság döntése alapján.

„Valószínűleg a zeneiskolával megegyező módon kelt el a volt mozi, és úgy tűnik, a város vagyonának nagyjából 80%-a is”

- mondja.

„Mivel többüket személyesen ismerem tudom, hogy van köztük tisztességes ember is.”

Adamecz több értékesítési ügyet is vizsgált, és kiderült, hogy szinte minden zavaros ügy kizárólag ugyanebben az időszakban, azaz az 1994-2006 közötti időben történt. Ide tartozik többek közt a Csomay strand ügye is amely már feldolgozásra került az oldalon.

„Az elfogultság látszatát elkerülendő próbáltam olyan ügyet is keresni, amely nem az SZDSZ-MSZP tengelyhez kötődik, de mindig ide érkeztünk vissza”

- írja a Facebookon.

A Csomay strand

„A város 2003-ban elhatározta, hogy rendezi a volt Csomay Strand sorsát, amelyen romok, garázssor, stb. volt, összesen öt helyrajzi számon, azaz öt darab ingatlan adta ki a volt strand területét azaz 28772 m2-t. Ezek tulajdonjoga a miénk, azaz a veszprémieké volt. Ehhez megbízták a gazdasági bizottságot, hogy tervezzen, tárgyalásokat folytasson. Ennek felelőse Szurmai Zoltán (MSZP) volt. Terveztek ezt-azt, de határidőre, 2003 szeptember 30-ig végül is semmi nem történt, a munkát nem végezték el. Így a gazdasági bizottság nem is döntött az ingatlan elidegenítéséről.

Ezt követően, illetve ennek ellenére nagy sietősen Csermák Zoltán engedély nélkül pályázatot írt ki kettő kicsi (összesen 2260 m2), de központi helyen lévő ingatlan (romok) értékesítésére, amelyben 2003. november 07-e volt meghatározva a benyújtás határidejeként.​

Erre ki más, mint egy helyi önkormányzati képviselő, Gerecs József cége pályázott egyedül, és a két ingatlant Csermák Zoltán úgy adta el 2003. december 16. napján, hogy semmiféle (rendeletekben meghatározott) felhatalmazással nem rendelkezett. Még értékbecslést sem készítettek, de látva az időpontokat, erre nem is lett volna ideje. Viszont mindenfajta felhatalmazás nélkül, az önkormányzat döntése nélkül, vállalta a szerződésben, hogy a várostól a képviselő (cége) ugyanott további területeket vásárolhat majd, "természetesen" pályázat és értékbecslés nélkül”- írja Facebookon, amelynek teljes története IDE kattintva olvasható.

A vagyonvesztés mértékét jól prezentálja, hogy míg itt gyakorlatilag nem volt bevétele a városnak az ingatlannal kapcsolatosan, szemben a másik hasonló ingatlant 500 millió forintért adta el, már az új felállású képviselő testület.

Ebben az üzletben egyébként Dióssy László (SZDSZ), Gerecs József (Kazamata-Bau Kft. és Önkormányzati képviselő), Csermák Zoltán és Katanics Sándor (akkor MSZP, most DK) vett részt.

Adamecz azt mondja, szerinte az a legfelháborítóbb, hogy ezek az emberek a mai napig a veszprémi közéletben vannak, és többek között „Kész Zoltán hátán próbálnak visszatérni.” Csermák Zoltán többek között ma is a Tulajdonosi Bizottság baloldali tagja. Szerinte az ügyek tisztázására elég kevés esély mutatkozik, hisz ha bárki szeretné ezeket felgöngyölíteni, akár a fiatalabb korosztályból, a "régiek" azonnal lépni tudnak egy ilyen igény megakadályozására.

A Városom Vagyonvesztése oldal tulajdonosa szerint szükség van ezen ügyek lezárására a jövőbeni tisztánlátás érdekében, hogy a jövőben ne lehessen hasonló hibákat véteni. Érezniük kell a mai és holnapi képviselőinknek a társadalmi kontrollt. Bízik benne, hogy más települések is követik ezt a példát, hisz mindenhol szükség van a felelősök megnevezésére.

„Ahhoz, hogy a társadalom tudjon előre lépni, meg kell tisztítani magát a múlttól”-mondja.