Dr. Burai Gézáné köszöntőbeszédében kiemelte: ez Török Lajosné, volt óvónő negyedik önálló kiállítása. A művész gyermekkora óta érdeklődik a képzőművészet iránt, s a különböző technikák elsajátítása után is folyamatosan képzi magát.
Hangsúlyozta: a selyemfestés olyan alkotási mód, amely közben megszűnik a külvilág, a művész eggyéválik a munkájával, teljes meditációt jelent. Az alkotónak szükséges a színekkel való tudatos bánásmód, hiszen minden szín más energiát képvisel.
A technika, az anyagok, a festékek minősége nagyban befolyásolja az alkotás megszületését, de alapvetően az alkotó belső látomás, ihlet alapján dolgozik, s a finom, könnyű, lágy selyem minden esetben egy "tabula rasa" az alkotónak, ahol bátran kísérletezhet.
A festési folyamatnak két összetevője van, az egyik a technika, amiből többféle is rendelkezésre áll: viasz, batik, sótechnika, akvarell stb., és a kicsi különbségek is befolyásolják a végeredményt: számít az ecset vastagsága, a festék mennyisége, a higítás mértéke is. A másik pedig az alkotói szándék, a selyesfestmény célja. Selyemből készülhetnek kendők, sálak, képek, mandalák, ékszerek is. Török Lajosné a népi és a természetből ellesett motívumokat használja, amelyek segítségével érvényre juttatja saját személyiségét is.