Talán meglepő, de nem mindenki tudja, hogy a magyar kormány képviselőiként ki volt az a két személy, akik 95 évvel ezelőtt aláírták a trianoni békediktátumot. Épp ezért tartotta fontosnak a veszprémi KDNP és a Keresztény Értelmiségiek Szövetsége, hogy a Nemzeti Összetartozás Napjához kapcsolódóan előadást tartson a témában.
A Veszprémből származó Dr. Vizi László Tamás a két hányattatott sorsú magyar aláíró, Dr. Benárd Ágost és Drasche-Lázár Alfréd teljes politikai életútját tárta a hallgatóság elé, de mindenekelőtt leszögezte: 1920-ban nem békeszerződésről volt szó, azok ugyanis mindig két fél közös akaratából születnek.
Dr. Benárd Ágost az akkori Simonyi Sándor vezette kormány népjóléti és munkaügyi minisztere. Ő egy kiváló, keresztényszocialista beállítottságú politikus volt, aki a politikai karrierjét 1918 őszén kezdte, miután 50 havi frontszolgálatról hazajött az első világháborúból. A békediktátum aláírása után az első Teleki kormány minisztere, egészen 1926-ig pedig a nemzetgyűlés képviselője volt, ezt követően pedig ismert közéleti személyiség lett. Talán kevesen tudják, hogy 1935 és 1939 között Veszprém városát ő képviselte az Országgyűlésben. Nyilatkozatai alapján fehér kesztyűjét az asztalhoz vágva, félvállról írta alá a trianoni diktátumot, majd a tollat a szálloda piszoárjába dobta, jelezve, hogy Magyarország bál helyett a halálos ítéletét aláírni érkezett Franciaországba – mondta az előadáson Dr. Vizi László.
Drasche-Lázár Alfrédról megtudtuk, hogy egy kiváló diplomata volt, aki pályáját katonaként kezdte, ám egy baleset miatt el kellett azt hagynia. Így került először a pénzügyminisztériumba, majd a külügyminisztériumba és a miniszterelnökségbe. Az első világháború alatt ő volt az, aki a sajtófőosztály vezetőjeként a háborús lapok cenzúrálását végezte. Tisza István miniszterelnök mellett egészen 1917 tavaszáig vezette a miniszterelnök-tanács jegyzőkönyvét, majd 1920-tól az önálló magyar külügyminisztérium megszervezését irányította. Még ugyanabban az évben a mai értelemben vett külügyminiszter-helyettes lett (az akkori magyar törvények szerint a helyettesek nem voltak tagjai a kormánynak, míg a francia törvények szerint igen). Az 1920-as évek közepén a leépítés alatt ő is elhagyta külügyet, majd az üzleti életben lett sikeres, többek között olajipari részvénytársaságok vezetőjeként tevékenykedett. Ő volt az IBUSZ megalapítója, és ő írt elsőként útikönyvet Budapestről is, emellett pedig számos regény írója volt. Ausztriába 1944-ben emigrált, ahol 1949-ben halt meg.
A 2010-ben törvénybe foglalt Nemzeti Összetartozás Napja az 1920-as trianoni békeszerződés aláírásának évfordulójára emlékező, június 4-ére eső nemzeti emléknap Magyarországon. Megalkotásával az Országgyűlés kinyilvánította: „a több állam fennhatósága alá vetett magyarság minden tagja és közössége része az egységes magyar nemzetnek, melynek államhatárok feletti összetartozása valóság, s egyúttal a magyarok személyes és közösségi önazonosságának meghatározó eleme”.
