A program kezdetén Molnár Jenő történész, a Laczkó Dezső Múzeum munkatársa ismertette a vendégekkel a Múzeum és a Magyar Nemzeti Levéltár Veszprém Megyei Levéltárának közös Cserhát kiállítását. Közel egy éve jött létre a tárlat, mely megannyi archív kép, térkép, családi történet és ereklye segítségével idézi meg az egykori Cserhát hangulatát, miközben a folyamatban lévő átépítésekre is koncentrál. A városrészről egyébként kiadvány is készült, Molnár Jenő pedig elárulta, a jövőben évről évre szeretnék bemutatni Veszprém további városrészeit is.
Az eseményen részt vett Csomay Zsófia építész, egykori cserháti lakos is, aki gyerekkori emlékeiről mesélt. Elmondta, csodás éveket tölthetett el itt gyerekként. Lévén közel volt a buszpályaudvar és Balatonalmádi sem esett messze, nyaranta könnyedén lejárhattak fürdeni a Balatonhoz. De remek helyszínül szolgált a szórakozáshoz a Bagolyvár is – nagyszülei itt éltek, ők pedig rendszeresen játszhattak annak hátsó udvarán. Kiemelte, Veszprémben nem dombok vannak, hanem völgyek, és ezeket a völgyeket figyelembe véve tervezték meg a tereket, házakat, a városrész utcái is srégen helyezkedtek el, nem észak-déli irányban. Hozzátette, a Cserhát egy olyan képződmény, ami maga a történelem, amit a városrendezésnek is figyelembe kell vennie.
A várostörténeti barangolás során Nagy Orsolya, a Veszprémi Építészklub és Alkotóműhely képviselője beszélt az utcaképek újratervezéséről, korabeli térképekkel összevetve mutatta meg, hogyan lazítottak például az egyes gyalogos átjárókon a kevésbé zsúfolt térrendszer érdekében vagy éppen hogyan szűkítettek le házsorokat az evangélikus templommal szemben. A programon résztvevő cserháti lakosok egy játékos feladatot is kaptak, az előre kiosztott képeken szereplő helyszíneket kellett megtalálniuk és bejelölniük a térképen, ami közben nagy érdeklődéssel idézték fel emlékeiket.