Keresztállítás, áldás nélkül

A hideg ellenére közel hetvenen gyűltek össze a Kossuth utcán, a hotel mögötti téren a kettős keresztállításra, melyre a megyei önkormányzat vasárnap 9 óráig adott engedélyt. A rendezvényen Forgó Gyula, a Jobbik veszprémi elnöke, és Kovács Rajmund, a párt megyei alelnöke, országgyűlési képviselők is felszólaltak.

Cikkünk a hirdetés után folytatódik

Forgó Gyula szerint a legnagyobb ajándék a másik és önmagunk számára a szeretet, az odafigyelés és a valódi emberi értékek tisztelete.

- Nem méregdrága tárgyakkal kell helyettesíteni az érzelmeket és értékeket. A keresztállításnak van hagyománya Magyarországon, amelynek gyökerei a népi barokk vallásosság emlékeiből erednek. Gondoljunk csak az útszéli keresztekre, melyek emberi sorsokat és sokszor tragédiákat őriznek. A kereszt lehet a fogadalom, a kérés, a hála, a köszönet jelképe is. Minket, magyarokat pedig a Mindenhatóra emlékeztet - mondta el beszédében a veszprémi elnök.

- Sajnálatos, hogy napjainkban politikai indíttatású akciónak minősítik keresztállításunkat. A keresztet pedig egyházi méltóság szokta megszentelni, aki most is hiányzik - méltatlankodott Forgó. - A demokráciának nem része az egyház? - tette fel végül a kérdést majd adta át a szót Kovács Rajmundnak, aki a kettős kereszt magyar történelmi vonatkozásairól beszélt. Hangsúlyozta, hogy az országot visszaveszik, és végig viszik a korszakalkotó változást.

Ezután Szegedi Csanád, a Jobbik alelnöke és Európai parlamenti képviselője méltatta a magyar egység fontosságát, a régi hagyományok, ereklyék, jelképek és szimbólumok jelentőségét.

Az egyház képviselői távol maradtak az eseménytől, erre Székely János segédpüspök adott magyarázatot lapunknak.