Ugrás a kezdőoldalra Ugrás a tartalomhoz Ugrás a menüre
2024. március 29. Auguszta
Veszprém
8°C
2024. március 29. Auguszta
Veszprém
8°C

Itt a tökéletes karácsonyi ajándék autósport-rajongóknak

2017. december 11. 4:00
Hiánypótló darabbal bővült néhány hete a hazai könyvpiac: negyed évszázaddal eredeti megjelenése után magyarul is kiadták Brock Yates amerikai újságíró Enzo Ferrariról írt életrajzi kötetét.

Yates nem sokkal „Az Öreg” 1988-ban bekövetkezett halála után kezdett dolgozni a biográfián: beszélt Ferrari üzleti partnereivel, mérnökeivel, csapatfőnökeivel, versenyzőivel és barátaival. 1991-ben megjelent munkája átfogó képet rajzol az autóipar legismertebb figurájának életéről.

Hogy miért kellett negyed évszázad, mire a szöveg magyarul is a boltok polcaira kerülhetett, sejtelmem sincs, így viszont hiánypótló darabbal gazdagodott az autósport hőskorszakába bepillantást engedő szakirodalom idehaza igen szűkös kínálata.

Mert a kötet nemcsak Enzo Ferrari élettörténetét és gondolkodásmódját meséli el, hanem felvázolja a Grand Prix aranykorát is, a még a Formula-1 előtti időket, és átfogó képet ad arról az éráról, aminek történéseit a korszak hozzám hasonló rajongói morzsáról morzsára vadásszák össze az idegen nyelvű forrásokból.

Enzo maga egyébként – annak ellenére, hogy rajongói már életében félistenként tisztelték – nem volt egy különösebben megnyerő figura. Nem kedvelte – Yates szerint kifejezetten megvetette – azokat, akik méregdrága utcai autókat vásároltak tőle (ő maga a jóval olcsóbb Peugeot és Fiat vasakat használta), és gyakran hagyta pénzes ügyfeleit órákon át várakozni modenai műhelyében. Az igazság az, hogy Ferrarit csak a Grand Prix érdekelte, és az utcai autók gyártásába azért kezdett bele, hogy a bevételből finanszírozhassa sportcsapatát.

Yates munkája nem irodalmi igényességgel megszerkesztett életrajzi regény, inkább tűnik egy ötszáz oldalas újságírói produktumnak, amiben a szerző már-már idegesítő gyakorisággal süti el bejáratott paneljeit, és vét néha apró, a mű hitelességét nem csorbító, de mégiscsak ott lévő hibákat, ténybeli tévedéseket. A kötet azonban minden hibája ellenére is az egyik legteljesebb magyar nyelven megjelent iromány, ami felfesti az autósport történetének alakulását – még ha ezt egy szubjektív szemszögből, a teljesség igénye nélkül teszi is.

Az, hogy a fordításra huszonhat évet kellett várnunk, furcsa módon kettős történelmi emlékművé teszi a könyvet: egyfelől emléket állít Enzo Ferrari életművének, ugyanakkor egy időkapszula is, amelyből megtudhatjuk, milyennek látta a szerző kora Formula-1-ét. Azokat az éveket (a kötet 1991-ben jelent meg), amit manapság szokás a sportág utolsó nagy hőskorának nevezni és visszasírni – és amiről Yates hasonlóan negatív véleményt formál, mint amit napjainkról szoktunk.

Egy ponton például az akkori mezőny tagjait „elkényeztetett, sótlan és technokrata Grand Prix-pilótáknak” nevezi. Csak hogy néhány nevet említsünk azon elkényeztetett és sótlan versenyzőkből, akik 1991-ben rajthoz álltak: Ayrton Senna, Alain Prost, Nelson Piquet, Michael Schumacher vagy Alessandro Zanardi. Érdekes látni azt is, hogy Yates – mit sem sejtve arról, hogy Schumacher révén a Scuderia Ferrari történelmének legsikeresebb korszaka még csak ezután következik majd – Enzo haláláról írva süllyedő hajónként ábrázolja a csapatot, ami valószínűleg soha nem nyeri vissza régi fényét. A szerző védelmében persze jegyezzük meg, hogy a kötet írásakor az istálló utolsó világbajnoki címét Jody Scheckter szerezte bő egy évtizeddel korábban, 1979-ben.

Rövidre zárva: minden hibája és hiányossága ellenére az Athenaeum Kiadó gondozásában megjelent kötet kötelező olvasmány – és így tökéletes karácsonyi ajándék – minden autósport-rajongó számára.

Schöngrundtner Tamás
további cikkek
Felülírhatja-e egy nemzeti kultusz az igazságot? Felülírhatja-e egy nemzeti kultusz az igazságot? Gyorsan szögezzük le, hogy azoknak az információknak, amik a cikkben szerepelnek nagyrésze csak teoretikus, ahogy a logikai eszmefuttatás is, aminek a végén eljutunk addig, hogy az egyik legnagyobb magyarnak kikiáltott történelmi személyünk talán nem is volt akkora magyar. A belé vetett hit viszont megkérdőjelezhetetlen, amit óvni kell. De minden áron? 2024. március 17. 22:51 Digitális bordélyház – prostituáltnak lenni menő? Dóri Digitális bordélyház – prostituáltnak lenni menő? A Oxford English Dictionary először 1894-ben listázta a „feminizmus” szót, de az első szervezett feminista hullámot a 20. század elejére datálják. Nagyrészt mondhatjuk, hogy elhivatott nők csoportjai kivívták mára sorstársaik számára a jogot a szavazáshoz, meg a vezetéshez mondjuk, meg olyan általános dolgokhoz, hogy eldönthetem egyedül is, hogy férjhez megyek-e és lesz-e gyerekem például.   2024. március 10. 21:16 Az ikerség lélektana egy ikertől Eszter Az ikerség lélektana egy ikertől Soha nem tudtam, milyen lehet nem ikernek lenni, kezdetben még távolról sem ismerhettem ezt az érzést, hiszen az idősebb testvéreim is ikrek. Két ikerpár, boldog gyerekkor. 2024. március 3. 20:56 Óvatosan a pszichologizálással! Meli Óvatosan a pszichologizálással! Az internet tele van pszichológiai tartalmakkal, és ez legalább annyira rossz, mint amennyire jó. 2024. február 26. 0:54

A következő oldal tartalma a kiskorúakra káros lehet.

Ha korlátozná a korhatáros tartalmak elérését gépén, használjon szűrőprogramot!

Az oldal tartalma az Mttv. által rögzített besorolás szerint V. vagy VI. kategóriába tartozik.