2017. november 20., hétfő
Jolán névnap

Veszprém és a balatoni régió jövőképe az Európa Kulturális Fővárosa-pályázatban

  • kultúra
  • 2017.10.22
    16:25
  • Ecoport magazin
A Bakony-Balaton térség példa nélküli összefogása és 2030-ig kirajzolódó gazdasági-társadalmi jövőképe lehet a fő erőssége Veszprém és a régió év végéig elkészülő Európa Kulturális Fővárosa 2023-pályázatának. A helyi vezetők nemcsak a turisztikai szezon 12 hónaposra bővítésében, hanem egy igazán modern, élhető és mind az itt lakók, mind a dolgozni ide települők számára vonzó környezetben gondolkodnak, azt ígérve, a beruházások nagy része akkor is megvalósul, ha az Európai Bizottság mellé rendelt 12 tagú nemzetközi zsűri egy másik magyar város pályázatát találja a legjobbnak 2018 végén.

Az Európa Kulturális Fővárosa címet az Európai Unió ítéli oda egy évre a tagállamok városainak, mely idő alatt az adott város lehetőséget kap kulturális életének és fejlődésének bemutatására. Számos európai város használta fel ezt a címet arra, hogy megújítsa kulturális életét és ismertté tegye magát Európa-szerte. Egy egész éves kulturális rendezvénysorozatnál jóval nagyobb volumenű terveket vár el a pályázatot meghirdető Európai Unió is: bár a program 1985 óta az EU egyik legsikeresebb kezdeményezése, a kezdeti, a tagállamok kulturális egymásra hangolódását támogató célok közé praktikus módon felcsatlakoztak azok – a címet viselő város hosszú távú fejlődését megalapozó - kulturális fejlesztések is, amelyek megvalósításához az EKF-jelöltség bevallottan csupán eszközként szolgál.

A pályázatot kiíró és a pályáztatást lebonyolító Emberi Erőforrások Minisztériuma illetékese, dr. Hoppál Péter kultúráért felelős államtitkár szerint Veszprém a pályázásra komolyan készülő, így a második fordulóra is esélyes városok között van.

„Pápai diákként az egyik legtöbbször megtett útvonal számomra a Pápa-Veszprém közötti volt – emlékezik vissza az állami vezető –, a bátyám Veszprémben született, édesanyám a zeneiskolában, édesapám a Bakony Műveknél dolgozott. Ismerem a várost, jól tudom, hogy infrastrukturális és természeti adottságai jók, a Veszprémvölgy rehabilitációja, a Hangvilla megépítése, a Vár kulturális tartalommal való megtöltésére irányuló kezdeményezések, valamint a Bakony-Balaton régió találkozása, mint természeti környezet mind alkalmassá teszik Veszprémet a pályázásra. A jelenlegi, dinamikus városvezetés a település méretein jócskán túlmutató koncepción dolgozik, amely, ha jól sikerül, továbbröpítheti Veszprémet a második fordulóba”

– mondja Hoppál Péter.

A kulturális államtitkár pécsiként egyébként már részt vett egy EKF-program előkészítésében és lebonyolításában, ezért is ösztönözte, hogy a 2023-as EKF-pályázat előkészítő fázisában Pécs mentorként segítse tapasztalataival Magyarország többi önkormányzatát. „Fontosnak tartottam, hogy minél több segítséget adjunk a jelentkező városoknak, s bátorítsuk őket arra, hogy közösségként gondolkodva fogalmazzák meg a saját értékeiket.”

Nemcsak a pályázatban, de már annak előkészítésében is a térségi összefogás gondolata jelenik meg. A stratégiaalkotó munka már 2016 elején megkezdődött, melyben a fő partnerek a Balatoni Szövetség, a Balatoni Kör és a Pannon Egyetem. Jelenleg elsősorban az elképzelések művészeti tartalommal való megtöltésén van a hangsúly, mely elsősorban a Művészeti Tanács feladata, de a folyamatot programalkotó szakmai- és térségi munkacsoportok is támogatják. A tanácsadásban emellett a Hétfa illetve egy nemzetközi tanácsadó szervezet segít.

Épp ezt, vagyis a közösségként való gondolkodást tartja a veszprémi EKF-pályázat erősségének Porga Gyula polgármester.

„Itt helyben mindenkinek a fejében létezik egy jövőkép, milyen Veszprémben, milyen Balatonon szeretne élni 2023-ban, vagy 2030-ban, ezért meggyőződésem, hogy akik itt élnek és rajonganak a régióért, azokkal közösen tudjuk a legjobb stratégiát összeállítani. Ezt figyelembe véve már az első körös, stratégiai dokumentum elkészítését is azzal kezdtük, hogy a legszélesebb körben elkezdtünk partnerek után kutatni – mára a régió számos szervezete, pl. a Balatoni Szövetség, a Balatoni Kör, az Éltető Balaton-felvidéki Egyesület, a Pannon Egyetem, és mintegy kétszáz önkormányzat megerősítette együttműködési szándékát felénk –, és széleskörű ötletpályázat keretében minél inkább bevonni a helyi lakosságot is a pályázat megvalósításába, a tervek szövögetésébe.

Elsődleges céljaink között szerepel a jelenlegi idegenforgalmi szezonalitás megszüntetése a régióban – azt akarjuk megmutatni, hogy Veszprém a Bakony-Balaton térséggel kiegészülve egész évben tud különleges és vonzó lenni –, tudományos együttműködés a Pannon Egyetemmel és más felsőoktatási intézményekkel és a jövőbe mutató kreatívipari fejlesztések. Mégis, a legfontosabb számunkra a helyi emberek jelene és jövője; hogy olyan térséget alakítsunk ki, ahol úgy érzik, érdemes itt maradni, valamint – mivel munkaerőhiánnyal küzdünk és ez a probléma az EKF-pályázatban sem maradhat válaszkeresés nélkül – vonzóvá akarunk válni arra, hogy máshonnan is hosszú távra tervezve dolgozni, élni jöjjenek hozzánk”

– számol be Veszprém jövőbe mutató terveiről Porga Gyula polgármester.

A decemberig benyújtandó első körös pályázat részleteket még nem tartalmaz a tervezett programokra, rendezvényekre, beruházásokra vonatkozóan, ám annyit már lehet tudni, hogy a megvalósításra váró nagyberuházásokat egy hosszú távú fejlesztés részeként kezelné a veszprémi önkormányzat. A koncepcióban megoldást keresnek a Várnegyed kulturális tartalommal való megtöltésére és a városképet rontó épületek hasznosítására, valamint bevonják abba a Modern Városok Program keretében állami támogatással rövidesen megkezdődő színházrekonstrukciót és Aranyosvölgy Tudáspark és Tudományos Központ-projektet. A polgármester hangsúlyozza:

„Sokan beleestek abba a hibába, hogy az infrastruktúrafejlesztés elviszi a showt. Abban azonban egyetértés van, hogy az Európa Kulturális Fővárosa 2023-jelöltség akkor is megéri Veszprém számára, ha esetleg mégsem nyer a város. Hiszen ha jó programot tudunk megfogalmazni, akkor annak jelentős részét mindenképp szeretnénk megvalósítani. Az pedig önmagában nyereség – és ebben az EKF nem cél, hanem eszköz –, ha rendelkezünk majd azzal a 2023-35-ig felvázolt modellel, hogyan tud Veszprém a Bakony-Balaton térséggel kiegészülve Európa egyik legélhetőbb turisztikai régiójává válni, amely munkahelyek vonzerejével is bír.”

Nem kevésbé inspiráló elképzelésekről számol be a Veszprém Európa Kulturális Fővárosa 2023-pályázat előkészítésében, valamint a programalkotásban a várost segítő Művészeti Tanács elnöke sem. Mészáros Zoltán, Veszprém elismert fesztiváljai, a VeszprémFest és a Rozé Rizling Jazz Napok ügyvezető igazgatója azt mondja: máris több száz programjavaslat érkezett hozzájuk, amelyek közül hét hívószó köré csoportosítva választják ki a stratégiába illeszkedőket. Egészen biztos, hogy az európai együttműködést szem előtt tartó, valamint Veszprém és a Bakony-Balatoni régió hosszú távú fejlesztését célzó programtervek születnek majd. Körvonalazódik egy, a régiós borkultúrát európai szinten megjeleníteni képes program váza, illetve egy magas színvonalú középfokú művészeti képzésre irányuló kezdeményezés – árulja el Mészáros Zoltán.

Bár az EKF-pályáztatással kapcsolatban megkérdezettek mindegyike egyetért abban, hogy megéri a megmérettetés, az Európa Kulturális Fővárosa projekt ömagában nem jelent milliárdos pénzesőt a jelölt városok kasszája javára. Az unió „csupán” a 1,5 millió eurós (az EKF-program ötletgazdája, görög kulturális miniszter nevét viselő) Melina Mercouri-díjjal támogatja a kulturális programok megvalósítását, s ezt a cím elnyerése után ítélheti oda (nem jár automatikusan az Európa Kulturális Fővárosa címet viselő városoknak). Az önkormányzatnak, a helyi szponzoroknak és a magyar államnak kell tehát mélyen a zsebébe nyúlnia ahhoz, hogy egy város EKF-pályázatát sikerre vigyék.

A tapasztalatok azt mutatják, hogy a programra történő felkészülés égisze alatt létrejövő fejlesztések, beruházások összege több milliárd forintra rúg majd, amelynek legalább felét a hazai állami költségvetés állja, míg a jelölt város önkormányzata 25%-ban veszi ki a részét a költségekből, a maradék 25%-ot pedig igyekszik szponzorok és jegybevételek útján megtalálni. Ugyan a részben uniós forrásból finanszírozandó Modern Városok Program elemei így is – úgy is megvalósulnak, a kimondottan a jelöltséghez kapcsolódó, több év alatti kivitelezhető infrastrukturális beruházások állami forrásaihoz csak a címnyertes város juthat hozzá a 2018 végi eredményhirdetés után. A költségvetés összeállításakor pedig a konkrét kulturális programokon, infrastrukturális előkészületen és fejlesztéseken túl a marketingre és a kivitelezéshez szükséges fejlesztésekre is gondolni kell.

30 millió forint – Ennyit költ Veszprém 2017-ben, a pályázat előkészítésének évében, mellyel az EKF programot segítő a Hétfa és nemzetközi tanácsadó szervezet, valamint az arculati-vizuális megjelenésért felelős szervezet munkáját honorálják. A stratégiai munkacsoport, a szakmai munkacsoportok és a Művészeti Tanács tagjai önkéntes alapon vesznek részt a munkában, javadalmazás nélkül.

Az EKF az egész város számára kihívás – ezt jó, ha az intézményhálózattal is sikerül megértetni –, rendőrségtől a taxisokig, a hoteltulajdonostól az utcaseprőig mindenkinek együtt kell működnie, és a várható egész éves nagyüzemre a vendéglátásban, szolgáltatásban érintett cégeket már 2019-től fel kell készíteni – egyebek mellett ezért van szükség az 5 éves előkészületre – mondja Méhes Márton EKF-szakértő, nemzetközi kulturális menedzser, a 2010-es pécsi EKF-program előkészületeinek művészeti igazgatója.

Mindezzel együtt az Európa Kulturális Fővárosa program hatalmas lehetőséget is jelent mind az ország, mind a címet elnyerő város részére, hiszen a közelmúltban Magyarországon zajlott világszintű sporteseményekhez hasonlóan koncentrált nemzetközi figyelem középpontjába kerül a régió, ráadásul ennek időintervalluma 1-2 hét helyett egy teljes év lesz. A rendezvényeket nemzetközi felületeken kell népszerűsíteni, a pályázati kiírás pedig el is várja az olyan események szervezését, amely kimondottan az európai közönségnek szól. A bel- és külföldi turizmusban mérhető adatok a látogatószám kiemelkedő megugrásáról tanúskodnak az EKF évében – emlékeztet Méhes Márton, hozzáteszi azonban, hogy a címnyertes városnak arról is gondolkodnia kell, hogy az EKF-program évén túl hogyan tartja majd fönn az érdeklődést – illetve hogyan hasznosítja a létrehozott infrastrukturális fejlesztéseket.

„Az lehet sikeres EKF, ahol sikerül magának a városi kulturális miliőnek hosszú távra megváltozni – új utat nyitni maga előtt, ahol sikerül a közösségnek is új pályára állnia a kultúra segítségével” – vélekedik a szakember. Jó példa erre Linz 2009-ben és Pécs 2010-ben – mindkét helyszín ipari városból lett kulturális központtá részben az EKF-program segítségével.

A 2020 utáni pályázati kiírások esetében a kiíró Európai Unió is jobban ügyel arra, hogy a tervezett fejlesztések egy város hosszútávú összstratégiájába illeszkedjenek. Az elbírálásnál szempont lesz a lakosság bevonásának sikeressége, valamint a politikai támogatás is, amellyel Veszprém szintén jól áll. Ahogy a város polgármestere fogalmaz:

„Fontos gesztus volt, hogy minden helyi politikai szereplő kiállt a pályázat sikere mellett, s ez is azt igazolja, hogy megtaláljuk azokat a közös pontokat, amelyekért együtt tudunk harcolni.”

Az Európa Kulturális Fővárosa 2023 címet egy brit és egy magyar város viselheti egyszerre, a pályázatok leadási határideje 2017. december 20-a. A második kör 2018-ban indul; az Európai Bizottság a cím viselésére kiválasztott városok nevét 2019 elején teszi közzé hivatalosan.

EKF idővonalzó:

  • 1985: Athén (Görögország)
  • 1986: Firenze (Olaszország)
  • 1987: Amszterdam (Hollandia)
  • 1988: Nyugat-Berlin (NSZK)
  • 1989: Párizs (Franciaország)
  • 1990: Glasgow (UK)
  • 1991: Dublin (Írország)
  • 1992: Madrid (Spanyolország)
  • 1993: Antwerpen (Belgium)
  • 1994: Lisszabon (Portugália)
  • 1995: Luxembourg (Luxemburg)
  • 1996: Koppenhága (Dánia)
  • 1997: Szaloniki (Görögország)
  • 1998: Stockholm (Svédország)
  • 1999: Weimar (Németország)
  • 2000: Reykjavík (Izland), Bergen (Norvégia), Helsinki (Finnország), Brüsszel (Belgium), Prága (Csehország), Krakkó (Lengyelország), Santiago de Compostela (Spanyolország), Avignon (Franciaország), Bologna (Olaszország)
  • 2001: Rotterdam (Hollandia), Porto (Portugália)
  • 2002: Brugge (Belgium), Salamanca (Spanyolország)
  • 2003: Graz (Ausztria)
  • 2004: Genova (Olaszország), Lille (Franciaország)
  • 2005: Cork (Írország)
  • 2006: Pátra (Görögország)
  • 2007: Luxembourg (Luxemburg), Nagyszeben (Románia)
  • 2008: Liverpool (Egyesült Királyság, Anglia), Stavanger (Norvégia)
  • 2009: Linz (Ausztria), Vilnius (Litvánia)
  • 2010: Essen (Németország), Pécs (Magyarország), Isztambul (Törökország)
  • 2011: Turku (Finnország), Tallinn (Észtország)
  • 2012: Guimarães (Portugália), Maribor (Szlovénia)
  • 2013: Marseille (Franciaország), Kassa (Szlovákia)
  • 2014: Umeå (Svédország), Riga (Lettország)
  • 2015: Mons (Belgium), Plzeň (Csehország)
  • 2016: Donostia-San Sebastián (Spanyolország), Wrocław (Lengyelország)
  • 2017: Aarhus (Dánia), Páfosz (Ciprus)

A vetélytársak Debrecen, Győr, Eger, Székesfehérvár, Szentendre, Szombathely, Miskolc, Tokaj, Hódemezővásárhely. Ők azok, akikkel Veszprémnek meg kell küzdenie, ha el akarja nyerni a magyar városok közül az Európa Kulturális Fővárosa 2023 címet.

Juhász Rita ǀ Fotó: Nagy Mihály, Babják Tamás, Domján Attila, Melczer Zsolt

A cikk eredetileg az Ecoport magazin szeptemberi számában jelent meg.