A 2015 március közepe óta élő új családjogi törvény megszüntette a gyermekelhelyezési szabályt, helyette bevezették a közös szülői felügyeleti jogot.
Az „új” törvény igyekszik követni az uniós jogszabályokat. A korábbi törvénynél ez sokkal rugalmasabb, és egyenlőségre törekszik a szülők között. A bíróság nem ítéli a gyereket sem az anyának, sem az apának. A szülők a felügyeleti jogokat gyakorolhatják, akár kizárólagosan, akár megosztva, a fő szempont pedig a kettejük megállapodása, azaz közösen dönthetik el, ki milyen feladatot vállal a nevelésben. Mindkét szülő egyenlő jogokkal rendelkezik tehát a gyerek kapcsán a válás után is.
A gyerekkel való kapcsolattartás szabályait sem kell rögzíteni. A közös szülői felügyelet esetén feltételezik, hogy a szülők képesek megállapodni arról, hogy melyikükkel mennyi időt töltsön a gyerek.
Mennyire veszik figyelembe a gyermek akaratát?
Ha mégsem sikerül megegyezniük, kommunikálniuk, akkor a bíróság kezébe kerül a döntés. Ha a gyermek 14. életévét betöltötte, akkor figyelembe kell venni akaratát az elhelyezéséről, ám legvégső esetben a bíróság a gyermek feletti szülői felügyeleti jog gyakorlására azt a szülőt jogosítja fel, akinél a kedvezőbb testi, értelmi és erkölcsi fejlődését biztosítottnak látja. A döntésben segítséget jelenthet a bíróság számára a környezettanulmány, a bölcsőde, az óvoda, az iskola véleménye, valamint a pszichológus szakértői vélemény is.
Ritkán és kivételes esetben azonban a bíróság a gyermeket nem a szülőnél, hanem egy harmadik személynél is elhelyezheti. A bíróság általában a közeli rokonok közül választja ki a gyermek gondozására alkalmas személyt, előnyben részesül, aki addig is bizonyította már, hogy alkalmas a gyermek nevelésére. Ebben az esetben beszélünk gyámságról.
A válás mindenkinek trauma
Egy válás a család összes tagját megviseli. A szülőknek szembe kell nézniük azzal, hogy tönkrement a kapcsolatuk, a gyereknek pedig azzal kell megbirkóznia, hogy két részre szakad a családja. Egy válásnál tudatosítani kell a gyerekben, hogy szétválnak a szülei és innentől új szokások alakulnak majd ki. Ha ezt következetesen be tudják tartani, akkor kevésbé fog sérülni.
Egy 2002-es amerikai tanulmány szerint a gyermekek nagy részére a válás csak rövid távon gyakorol negatív hatást, többségük "hamar" megbirkózik vele. Ez lehet szorongás, harag, düh. Kisebb százalékuknál azonban elhúzódó problémák jelentkezhetnek, mint például a depresszió.
A válásterápia feladata a válás miatt érzett veszteség érzelmi lezárása, hiszen tapasztalat, hogy a jogi lezárás nem jelenti a válási folyamat végét. Az új élet feltétele az, hogy a veszteségek feldolgozásra kerüljenek. Ha ezek nem kerülnek feldolgozásra, az biztos, hogy érinteni fogja a gyermek későbbi társas viszonyait, párkapcsolatait is, sőt viselkedési zavarokat is okozhat.
Amit a gyerekek szeretnének ...
A Missouri Egyetem 2004-es gyerekek között végzett felmérésében azt kutatta, mit szeretnének a gyerekek a válás után, majd ezeket összegezve pontokba szedte:
"Mindkettőtökre szükségem van az életemben. Írjatok, hívjatok, keressetek sokat, derítsétek ki, hogy mit szeretek és mit szeretnék. Ha nem veszel részt az életemben, akkor úgy fogom érezni, hogy nem vagyok fontos neked."
"Hagyjátok abba a harcot, nekem az a legfontosabb, hogy az engem érintő kérdésekben megegyezzetek."
"Élvezni akarom az időt, amit veletek töltök, ezért hagyjátok abba a féltékenykedést. Egyikőtöket sem szeretem jobban a másiknál."
"Beszéljetek tisztelettel egymással és egymásról".
