2017. augusztus 23., szerda
Bence névnap

A hangok ereje

A bennünket körülvevő hangok természetszerűleg hatnak ránk, a harmonikus élet szempontjából éppen ezért nem mindegy, milyen zajok vesznek körbe minket. Dr. Domokos Endrével, a Pannon Egyetem Környezetmérnöki Intézetének igazgatójával beszélgettünk a csend és a zajok szerepéről.

– Milyen szerepe van a csendnek, illetve a zajnak környezetünkben? Milyen élettani hatásai mutathatók ki?

– Az ember agya folyamatosan feldolgozza a bejövő jeleket, ami lehet képi jel, hangjel vagy tapintásérzékelés. A jelek nagy részét agyunk képes kiszűrni vagy megakadályozni az agyhoz történő eljutását – a szemünk lehunyásával például csökkenthetjük a fényhatást, mozdulatlanul pedig szinte nulla a tapintásérzékelésünk –, ám a hangokat nem tudjuk kizárni, hiszen a fülünket nem tudjuk becsukni. Ennek nagyon logikus egyébként az oka: az ősidőkben fontos volt, hogy az ősember akár éjszaka is meghallja a vadállat közeledését és felébredjen, hiszen az élete múlhatott rajta. Az agyunk tehát ezért minden, a fülünkbe érkező zajt feldolgoz. Minél több zaj érkezik, annál jobban terheljük az agyunkat és annál kevésbé tudunk pihenni, kikapcsolódni. Éppen ezért fontos, hogy csendes környezetünk legyen – különösképpen éjszaka, alváskor, de a munkahelyünkön is szükség van a csendre, különben csökken a koncentráló képességünk.

– Felállíthatók kategóriák, amelyek szerint osztályozhatók a zajhatások?

– A jogszabályok jellemzően csak átlagos értékeket fektetnek le. Az értékek nagyon sok paramétertől függnek: a lakókörnyezettől, a terület lakószám szerinti sűrűségétől, a terheléstől, például hogy van-e a közelben ipari létesítmény vagy nagy forgalmú egészségügyi intézet. De az is számít, hogy éppen melyik napszakról beszélünk. Sokkal fontosabb ugyanakkor, hogy nemcsak az átlagos zaj számít, de bizonyos frekvenciák is. Előfordulhat, hogy látszólag csend van, bizonyos frekvenciákon azonban magasabb hangnyomásértéket kapunk, ami legalább annyira zavaró. A probléma ugyanis az, hogy míg az általános zajt teljesen normálisan észleli a fülünk, addig a szűk – például nagyon magas vagy nagyon mély – frekvencián érkező zajokat nem érzékeljük tisztán. Sokszor fel se fogjuk ezek létét, csak azt vesszük észre magunkon, hogy hamar elfáradunk, nem tudunk koncentrálni, lassabban végezzük el a dolgunkat.

Visszatérve a kategóriákhoz tehát, azt mondhatjuk, 35 decibel fölött már romlik az alvás minősége, 40-45 decibel között van a tanulási határ, irodai munkavégzés esetében pedig 50-55 decibelig képzelhető el normális munkavégzés. Szalagos munkahelyen ugyanakkor például 70-80 dB között is lehet viszonylag zavartalanul dolgozni, de ez nem jelenti azt, hogy estére ne lenne sokkal fáradtabb az illető. Hozzá kell tenni, ezek csak a teljesítményre vonatkozó határértékek, abban az esetben sokkal magasabbak az értékek, ha már az egészségünk is közvetlenül veszélyben van.

– A zajkeltésnek lehetnek lelki hatásai is?

– Előfordulhatnak, de jelenleg nincs olyan kutatás, amely ezt bizonyította volna. Érdemesebb inkább az alap problémából kiindulni: mivel a folyamatos zajkeltés terheli az agyat, ez stresszes állapotot vált ki. Minél inkább stresszesek vagyunk, az a lelkünkre is annál jobban hat: depressziós állapotok, illetve különböző koncentrációs problémák léphetnek fel. Jó eséllyel azonban ezt nem a zajok okozzák. Ismerünk olyan frekvenciákat, amelyekkel befolyásolni lehet az általános hangulatot: például zenehallgatás közben javulhat a hangulatunk. Valójában azonban ha az ember jókedvű, a legszomorúbb zene sem fogja elrontani a hangulatát. Legfeljebb stresszes lesz, mert zavarja a zaj, ettől pedig rosszabb lehet a hangulata. Ugyanígy csak a zenétől nem lesz jó hangulatunk, csupán jobb. Tehát a zene, a hang sem mindenható, de nagyon komoly befolyásoló erővel bír. A zenének például nagyon régóta ismert a gyógyító hatása, nem csak azért, mert be tudja állítani az idegrendszert a megfelelő hullámhosszra, hanem azért is, mert a mély hangok nagyon sok szervre pozitív hatással vannak. Sokan például orvosi javaslatra orgona koncertre járnak – és nem véletlenül oda, mert azt a tartományt, ahol az orgona zene kifejti pozitív hatását, semmilyen hangfal nem tudja visszaadni, csak élőben érezhetjük át.

– A csendnek ugyancsak ismerjük ezt a gyógyító hatását? Ha például kimegyünk a Bakonyba, az jótékony hatással lesz ránk?

– A csendnek ugyanaz a hatása, mintha például elfekszünk fáradtan az ágyban. Ezt én nem nevezném gyógyításnak, inkább azt mondanám, hogy a csend semlegesíti a rossz hatást. Arról ugyanis nincs tudomásom, hogy konkrét betegség esetén gyógyítana a csend, nem úgy, mint a zene. A csend ugyanakkor megnyugtatja a feszült idegeket, vagyis megakadályozza, hogy kialakuljanak a betegségek. Ilyen szempontból tehát nagyon fontos szerepe van a megelőzésben.

Azt viszont érdemes megjegyezni, hogy valójában a Bakonyban, a természetben sincs csend, hiszen a madarak csiripelése néha jóval hangosabb, mint az elsuhanó autóké. Az viszont nagyon nem mindegy, milyen hangokat hall az ember. Ilyen esetekben nem a csendnek van igazán jelentős szerepe, hanem a nyugodt, meghatározott, természetes hangoknak. Nappal nem igényeljük a teljes csendet, sőt, az akár még zavaró is lehet, éjszaka viszont szükségünk van rá. Az ideális egyensúlyhoz fontos, hogy a kettő váltakozzon, hogy hangosabb időszak után tudjon pihenni az agy.

– Ha a környezetünkben csend, kellemes hanghatások vannak, az segíthet a belső csend megtalálásában is?

– A belső csendként leírt jelenség nem más, mint az idegrendszer nyugalmi állapota. Ennek elérésében – egyéni érzékenység függvényében – segíthet a csend vagy a számára kellemes zene vagy a természet hangjai.

– Napjainkban folyamatosan nő a művi hangokból fakadó zajszint, főként a modern városi környezetben. Mit tehetünk ez ellen?

– Mivel az ember ébrenlétének jelentős részét a munkahelyén tölti, jellemzően a legnagyobb zajterhelés is ott éri. Kis odafigyeléssel azonban jelentősen csökkenthető a zajszint. Nagyon kevés beruházással ma már beszerezhetők olyan eszközök, amelyek kevesebb zajt keltenek – gondolok itt a számítógép csendes billentyűzetére –, és megfelelő karbantartás mellett a gépek is kevesebb zavaró hangot adnak ki. Telefonálással, folyamatos beszéddel járó helyeken megoldás lehet az elszeparálás, vagy ha óránként 5-10 perc szünetet tartunk és elvonulunk egy csendes helyre, legrosszabb esetben pedig védőfelszerelést kell használni. A munkahelyünkre viszonylag kicsi befolyással lehetünk, éppen ezért a legnagyobb jelentőséggel saját környezetünk bír: ne kapcsoljuk be rögvest a televíziót, ha hazaértünk, vagy ha már hallgatni akarunk valamit, akkor az zene legyen. És persze érdemes tenni egy sétát valamelyik gyerekzsivajtól mentes parkban.

– Ma már beszélhetünk zajvédelemről is. Mit értünk a kifejezés alatt, és hol van a zajvédelemnek a legfontosabb szerepe?

– Zajvédelem alatt általában a hangterhelés elleni védelmet értjük, és tipikusan a nagy zajterhelésű városokban, utakon alkalmaznak ehhez kapcsolható intézkedéseket. Veszprém egyik legneuralgikusabb pontjának például a Mártírok útja és a Stadion utca kereszteződése számított, ahol el is helyeztek egy hanggátló falat. A gyakorlatban azonban a legjobb hanggátló fal sem tud teljes zajmentességet garantálni. A zajvédelemnek így a saját otthonunk mentesítésében van szerepe a megfelelő szigetelés és a szellőztetés gondos megválasztása révén.

– Épített környezetünk kialakításában ma mennyire dominál a csendre való törekvés?

– Egyelőre ez még nem erős szempont. A legnagyobb probléma, hogy egy városi környezetben a legtöbb zaj ellen nem is lehet védekezni, mert még a legjobb falak is átengednek bizonyos zajokat, a nyugodtabb környékek pedig drágábbak az ingatlanok is. Egy árérzékeny világban nem nagyon költünk arra, hogy csendesebb legyen a környezetünk. Inkább azt mondjuk, majd megszokjuk a zajt. Pedig ez nem igaz. A zajhoz nem lehet hozzászokni, csak elterelhetjük róla a figyelmünket, de az idegrendszerünket folyamatosan terhelni fogja. Akárcsak egy rossz, mérgező hatású gáz esetében: megszokhatjuk a szagát, de attól az még mérgező marad. A zaj is ilyen mérgező hatással bír. Az egyetlen jelentős lépés, amit tehetnénk a csökkentésére, ha a forrást szüntetnénk meg – vagyis a közösségi közlekedést, a kerékpározást, sétát részesítenénk előnyben. Tudomásom szerint erre Veszprémben számos javaslat van.

– Veszprém, a tágabb környezetünk egyébként mennyire alkalmas a fizikai és szellemi egyensúly megteremtésére?

– Veszprém alapvetően egy csendes város. A reggeli és délutáni órák során, amikor munkába, iskolába indulunk, óvodába visszük a gyermekeket, természetesen mindenhol kicsit zajosabb a város, a belváros és az „éjszakai versenyek” miatt a körgyűrű zajterhelése pedig mindig magasabb. Megfelelő intézkedésekkel, a fenntartható közlekedés tervének megvalósításával gyakorlatilag ezek a zajterhelések is megszüntethetők lennének. Általánosságban véve azonban – hacsak nem rontjuk el otthon felesleges zene- és televízió hallgatással – Veszprém ideális környezet a testi-lelki-szellemi egyensúly megteremtéséhez.