Ugrás a kezdőoldalra Ugrás a tartalomhoz Ugrás a menüre
2024. március 29. Auguszta
Veszprém
9°C
2024. március 29. Auguszta
Veszprém
9°C

50 éves lenne Szilágyi Lackó

2016. október 17. 21:46
Hétfőn, október 17-én lett volna ötven éves Szilágyi Lackó. A festőre kiállítással emlékeztek a róla elnevezett utcagalériában.

Kiállítások szigete – ezzel az alcímmel nyitották meg a Szilágyi 50 kiállítást hétfő este a Szilágyi László Utcagalériában, a Budapest út alatt. A tárlaton kiállították Szilágyi Lackó két művét, és meghívtak hét kiváló kortárs magyar művészt. A meghívott művészek jól ismerték Lackót, és/vagy az ő művészetfelfogásának világértelmezésének jelenkori követői.

Kiállító művészek:
Szilágyi László (1966-2007). Boros Viola (1966) Fuchs Tamás (1962) Gyarmati Zsolt (1968) Király Gábor (1979) Menyhárt Menyus Tamás (1966) Szilágyi von Neuwirth Zoë (1966) & Brush Ramones (1969)

„Furcsa vívódásban vagyok” – fogalmazott Porga Gyula a kiállítás megnyitóján. A polgármester szerint furcsa volt Lackó helyzete a városban, hogy mihez kezdett a közönség azzal a jelenséggel, amit ő képviselt. „Vajon ő mit szólna ahhoz, hogy az ő ötvenedik születésnapján a város polgármestere kiáll és köszöntőt mond” egy olyan helyen, amit róla neveztek el? Hozzátette: abban, hogy halála után ilyen gyorsan bekerült a helyi kulturális kánonba, elismerte őt a veszprémi közösség, abban nagy szerepe van a lelkiismeret-furdalásnak. Életében nehezen tudtunk mit kezdeni vele, és most, halála után is nehéz – vallotta be a városvezető. „A különös és érdekes emberektől leszünk igazán erősek (…) ne csak haláluk után próbáljuk meg megérteni és befogadni őket, hanem akkor is, amikor itt élnek közöttünk!”

„Akik valóban szerették és értékelték Szilágyi László munkásságát, azoknak nem szokatlan a kritikus, érdes, vad hang és a szenvedélyes, sokrétegű Kép-Világ” – fogalmazott Hegyeshalmi László, a Művészetek Háza igazgatója.

„Folyamatában kell szemlélni a világot: ez egy mozgó gépezet, ebben benne vagy! Ez egy szerves tényező, te vagy középen, és besűrítesz magadba mindent. Az ember is egy alkatrész, a világegyetem élő alkatrésze. Régebben még én is valami eredendő, felsőbb régiót kerestem magamban, mint egy idealista: elrugaszkodni, és kilépni a világból…” – idézte Lackót Hegyeshalmi.

Szilágyi László 1966. október 17-én született Veszprémben – írta róla a Veszprém Portré folyóirat, ami 2012-ben egy teljes számot szentelt a művésznek. – A veszprémi Dózsa György Általános Iskolába járt. Imádott rajzolni, nagyon szerette a zenét. Szerdahelyi Károly tanította dobolni a Csermák Antal Zeneiskolában. 1981 és 1985 között a budapesti Képző- és Iparművészeti Szakközépiskola diákja. Eredetileg bőr szakra vették fel, amelyet festészetre váltott. A szakközépiskolában hatalmas munkakedvvel alkotott, kimagasló tehetségnek tekintették.

1985-től 1991-ig a Magyar Képzőművészeti Főiskola hallgatója, ahol festőművésznek tanul. Mesterei: Gábor István, Kokas Ignác, Dienes Gábor, Sváby Lajos. Erre az időszakra tehető betegségének elmélyülése, ám ez a főiskola első éveiben nem tükröződött alkotásaiban. A középiskolát követően a Magyar Képzőművészeti Főiskolán is nagy tudású és tehetséges művésznek tartották. A főiskola második felében szoros kapcsolatba kerül Ambrus Évával, és ekkor fordul a punk szubkultúra felé.

A Magyar Képzőművészeti Főiskola befejezése után 1991 és 1994 között Derkovits-ösztöndíjban részesült. 1992-ben Budapesten megismerkedik Szilágyi Zoé-Évával, két hónapra rá összeházasodnak, és megkezdődik mindkettőjük sorsát meghatározó közös életük. 1993-ban feleségével hazaköltözik Veszprémbe, ahol független művészként próbált megélni, boldogulni. Veszprémben és Budapesten több egyéni kiállításon mutatta be műveit, és számos csoportos tárlaton vett részt.

1996-ban a David Bowie Alapítvány pályázatán (a feladat egy David Bowie portré megalkotása volt) Magyarországon I. díjat kapott, a párizsi döntőn pedig II. helyezett lett. Azóta sem tudni, mi lett a képpel, a pályázat időszakában többen látták, de későbbi sorsa kideríthetetlen. 1996-ban és 1998-ban is elnyerte a veszprémi Tavaszi Tárlat nívódíját. 2000-ben a balatonfüredi Art-East Galériában, 2001-ben a Budatétényi Művelődési Házban, 2002-ben a budapesti Bartók 32 Galériában állít ki Szilágyi Zoéval közösen. 2003-ban a Műcsarnok „Rosszcsontok” kiállításán szerepel sikerrel. 2005-ben nyílt meg utolsó tárlata a Veszprém Megyei Művelődési Központban.

2002-ben feleségével külön költöztek. A társadalmon-kívüli művész egyre jobban elidegenedett környezetétől. Pszichés betegsége fokozatosan súlyosbodott, problémái elmélyültek, és 2007. február 3-án végleg döntött: önként kiszállt az életnek nevezett körjátékból.

Schöngrundtner Tamás
Domján Attila
további cikkek
A veszprémi épületeknek is vannak meséi, amit most egy könyvben foglaltak össze A veszprémi épületeknek is vannak meséi, amit most egy könyvben foglaltak össze Valójában csak tégla és habarcs egyvelege mindaz, amit ma úgy ismerünk, hogy Veszprém város. Akkor mégis miért állja meg a helyét az a kijelentés, hogy Veszprémben az épületeknek lelke van? Az Európa Kulturális Főváros programnak köszönhetően a most napvilágot látott vaskos könyv erre ad választ. Összesen 380 oldalon keresztül mutatják be a város épített örökségét úgy, hogy a száraz évszámok helyett a házak saját történetét írják le, amik eddig aligha forogtak közszájon. ma 2:41 ,,Ember a rács mögött” - sosem látott kulisszatitkok a veszprémi várbörtön életéből kultúra ,,Ember a rács mögött” - sosem látott kulisszatitkok a veszprémi várbörtön életéből Jövő hét kedden nyitják meg hivatalosan az ,,Ember a rács mögött” című kiállítást a várbörtön falai között, amely eddig sosem látott módon kalauzolja el a látogatókat, bemutatva az elítéltek börtönben töltött mindennapjait.   2024. március 27. 21:36 #JÓÉJTPUSZIRA várja a veszprémieket Lackfi János programajánló #JÓÉJTPUSZIRA várja a veszprémieket Lackfi János A #jóéjtpuszi-kötet verseit hallhatjuk május 15-én Veszprémben. A Hangvillában fellép Lackfi János József Attila-díjas költő és Szirtes Edina Mókus Erkel Ferenc-díjas énekesnő, zeneszerző. 2024. március 26. 15:20 Szent Mihály veszprémi egyházának történeteit fűzték csokorba Veszprémi Érsekség Szent Mihály veszprémi egyházának történeteit fűzték csokorba Volt idő, amikor több mint száz kolostor működött a Veszprémi egyházmegyében. De IX. Pius pápa is kapott itt termelt somlói bort. A budapesti Mátyás-templom előtti Szentháromság-szobor pedig szintén Veszprémhez köthető. Az érsekség legújabb, hiánypótló kiadványa az egyházmegye ezeréves történetét mutatja be olvasmányosan, Gizellától napjainkig. 2024. március 26. 11:37

A következő oldal tartalma a kiskorúakra káros lehet.

Ha korlátozná a korhatáros tartalmak elérését gépén, használjon szűrőprogramot!

Az oldal tartalma az Mttv. által rögzített besorolás szerint V. vagy VI. kategóriába tartozik.