Jelenleg három barlangi mentőszolgálat működik Magyarországon. Tagjaik társadalmi munkában, önkéntesen végzik a barlangi mentést. Ilyen egyesület a Bakonyi Barlangi Mentőszolgálat is. Meiczinger Mátéval a szervezet elnökéel és Schafer István barlangi kutatásvezetővel beszélgettünk.
Hogyan kerültetek kapcsolatba a barlangászattal?
S.I.: Fiatalon találkoztam egy barlangásszal és annyira megtetszett a dolog, hogy kipróbáltam és rögtön beleszerettem. Ma hobbiként, a polgári foglalkozásaink mellett veszünk részt barlangok feltárásában, újabb járatok kiásásában, feltérképezésében és kiépítésében.
M.M.: Engem István fertőzött meg.
A barlangok kutatása mellett tagjai vagytok a Bakonyi Barlangi Mentőszolgálatnak is. Mit kell tudni erről a szerveztről?
M.M.: Budapesten működik a Magyar Barlangi Mentőszolgálat, ami a földrajzi távolságok miatt nem tudja lefedni az ország összes karsztterületét, ezért a Bakonyban és a Bükkben is van egy önálló szervezet, amely a saját területén aktívan tevékenykedő barlangászok részvételével működik.
S.I: A vidéki szervezetek azért jöttek leginkább létre, mert a budapesti szervezet tagjai nem rendelkeznek olyan helyismerettel, mint helyiek, pedig ez elengedhetetlen a mentéshez, és hamarabb is a helyszínníre tudnak érni. A Bakony területén van öt barlangkutató csoport, amelyek egy szervezetbe, a Bakonyi Barlangkutató Egyesületek Szövetségébe tömörülnek. Ehhez hatodik tagszervezetként csatlakozik a Bakonyi Barlangi Mentőszolgálat, ami jobbára a barlangkutató egyesületek tagjaiból áll össze.
M.M.: A Bakonyban van lehetőség a barlangászatra. Inkább kisebb barlangok vannak, de számtalan lehetőség van a kutatásra. Az utóbbi években nagy felfedézesek történtek a környéken, és számos feltáratlan barlang van még.
Kiből lehet barlangi mentő?
M.M.: Rutinos, tapasztalt, több éves tapasztalattal rendelkező barlangászból, akik minid fizikálisan, mind pszichésen alkalmasak a feladat ellátására. Ahhoz, hogy valaki tagja lehessen egy ilyen szervezetnek, és éles helyzetben a bajba jutott barlangászkon segíthessen, több szintű szakmai és technikai tanfolyamot kell elvégeznie.
Vannak olyan tanfolyamok, ahol a kötéltechnika használatát sajátíthatják el a tagok, még akkor is, ha valakiből nem lesz barlangi mentő, csak „sima“ barlangász. Van egy alapfokú fél éves tanfolyam is, ami a teljesen kezdőknek szól. Aki jobban el szeretné mélyíteni a tudását, el szeretne mélyülni a bonyolultabb mászások megoldásában, az további négy szintet végezhet el. Aki barlangi mentő akar lenni, annak legalább a középső szintet el kell érnie. Magyarországon ma szűk száz ember van, aki barlangi mentőként bevethető.
A mi feladatunk egy adott helyzetben lejutni a sérülthöz, feltérképezni a sérüléseit, lejuttatni hozzá az orvost és a felszín és a sérült közti közlekedési útvonalat kiépíteni.
Milyen gyakran hívnak benneteket bajba jutott barlangászokhoz?
S.I.: Komoly barlangi baleset Magyrországon nagyjából 2-3-4 évente fordul elő. Komolynak az számít, amikor hordágyon kell kihozni a sérültet. Szerencsére nem kell gyakran bevetésre járnunk, de előfordult már, hogy beomlott bejárat miatt beszorult barlangász segítségére kellett sietnünk.
M.M.: A barlangi mentőszolgálatok között van egy együtműködés. Ha valakihez érkezik egy risztás, az szól a szomszédos szervezeteknek is. Tavaly Pesten segítettünk egy térdficamos esetnél. Minden évben vannak kisebb-nagyobb ügyek, a komolyobbak nagyjából 3-4 évente fordulnak elő. Együttműködési megállapodásunk van a Veszprém Megyei Katasztrófavédelmi Főigazgatósággal is. A tavalyi évben alakult egy Bakonyi Mentőcsoport nevű helyi önkéntes mentőszervezetkből álló csoportja a Katasztrófavédelemnek, melynek mi is tagjai vagyunk.
S.I.: Évente 3-4 alkalommal tartunk mentési gyakorlatot, hiszen a balesetek száma szerencsére nem elengendő ahhoz, hogy szinten tartsuk a tudásunk, vagy gyakorlatot szerezzünk.
Mit szól a családotok a barlangászathoz?
S.I.: Engem a családom jobban félt az a barlangig tartó úttól, mint magától a barlangászattól.
M.M.: Az emberek túlságosan veszélyesnek gondolják a barlangászatot. Ha az ember lent van a mélyben, sokkal jobban odafigyel magára, mint a felszínen. Tudatában van annak, hogy egy átgondolatlan lépés sokkal nagyobb következményekkel járhat, mint a felszínen.