Ugrás a kezdőoldalra Ugrás a tartalomhoz Ugrás a menüre
2024. május 11. Ferenc
Veszprém
15°C
2024. május 11. Ferenc
Veszprém
15°C

Ismét apácák sétáltak egykori otthonuk falai között

2024. április 13. 12:12 // Forrás: Nyitókép: Veszprémi Érsekség
Ugyanott sétáltak és imádkoztak az apácák, ahol elődeik közel nyolcszáz éve tették ugyanezt. Hétvégén ugyanis olyan domonkos rendi nővérek érkeztek Veszprémbe, akik először nem sokkal a tatárjárás után telepedtek le a Benedek-hegy alatt, itteni történetüknek pedig egy szentéletű apáca és egy magyar hercegnő is a része.

Alig néhány évvel a tatárhorda dúlása előtt egy Bertalan nevű püspök Veszprémben megalapított egy kolostort, ahová olyan domonkos rendi szerzetesek és szerzetesnők költöztek, akik csak néhány éve jelentek meg Magyarországon. Sőt, maga a rend megalapítása sem volt még évszázadokban mérhető akkor, III. Honoriusz pápa 1216-ban szentesítette a főleg prédikálással és koldulással foglalkozó rendet.

Veszprémben tehát már a kezdetek korában jelen voltak a Benedek-hegy lábánál felépített kolostorban, amit ma mindenki csak „Margit-romokként” emleget. Pedig a hivatalos neve akkor még nem ez volt. Szent Katalin Domonkos Apácakolostornak hívták.

Mérete is jóval nagyobb volt, mint amit ma a romok mutatnak. A látható falak az egykori templom részei voltak, a szentélyt ölelték körbe és a kolostor udvarából maradt még meg pár kő. Pedig valaha akkora volt a templom a kolostorral együtt, hogy a korabeli veszprémiek „Szentkatalinszigetként” is emlegették a kolostor környékét. A 15. és 16. század fordulópontján aztán átépítették és megjelent a gótika is az épület küllemében – a csúcsívek nyomai még ma is felfedezhetőek – de aztán nem sokkal ezután végleg elpusztult addigi formájában.

A történészek 1552-re datálják azt, amikor a törökök lerombolták, utána pedig a köveit javarészt a városlakók hordták szét saját házaik építéséhez, így a déli része teljesen eltűnt, az északiból pedig a ma látható romok maradtak meg.

De hogyan lett a Szent Katalin Domonkos Apácakolostor romjaiból a közbeszédben a mai napig megmaradt Margit-romok?

Erre IV. Béla királyunk lánya, Szent Margit adja meg a választ, aki hat éven át, 1246-tól 1252-ig élt itt a kolostorban. Később a Nyulak-szigetére költözött, ezt ma mindenki Margit-szigetként ismeri.

forrás: Veszprémi Érsekségforrás: Veszprémi Érsekség

Kevés írott emlék maradt fent ezekből az évekből, de néhány így is megemlít egy apácát, aki Margit nevelője volt a kolostorban. Boldog Ilona életéről alig tudni valamit, annyi bizonyos, hogy anyanyelve magyar volt. Állítólag a szentéletű nő stigmatizált is volt, azaz testén megjelentek Krisztus sebei is, amit kereszthalálakor kapott. Illetve arról is szólnak feljegyzések, hogy Ilona több esetben, amikor imádkozott a levegőbe emelkedett, látomásaiban pedig többször megjelent előtte Jézus.

forrás: Veszprémi Érsekségforrás: Veszprémi Érsekség

A Szent Domonkos Rendi Nővérek Apostoli Kongregációjának tagjai most ehhez a helyhez zarándokoltak el, ahol egykor elődeik éltek. A csoportot Udvardy György érsek is fogadta Veszprémben, aki a kolostorrom mellett körbevezette őket a felújítás alatt lévő várnegyeden is.

Hajas Bálint
Szalai Csaba
további cikkek
Otthonra talált Veszprémben a Magyar Mozgókép Fesztivál Magyar Mozgókép Fesztivál Otthonra talált Veszprémben a Magyar Mozgókép Fesztivál A Nemzeti Filmintézet támogatásával, és az Európa Kulturális Fővárosa programsorozat keretében visszatér városunkba június 12. és 15. között a Moz.Go, azaz a Magyar Mozgókép Fesztivál.   tegnap 0:10 Csaknem háromezer program az idei Művészetek Völgyében Csaknem háromezer program az idei Művészetek Völgyében Minden eddiginél több programmal várja a látogatókat a 33. Művészetek Völgye: az összművészeti fesztiválon csaknem háromezer zenei, irodalmi, színházi, táncművészeti, családi és egyéb esemény közül választhatnak a látogatók július 19. és 28. között Kapolcson, Vigántpetenden és Taliándörögdön. 2024. május 9. 19:37 A 21. század szerzetesei már nem kódexmásolók A 21. század szerzetesei már nem kódexmásolók „A szerzetesrendek olyan közösségek, akik bezárkóznak a világ elől, mindig morcosak és a nap legnagyobb részében zsolozsmáznak és másolják a kódexeket.” – Legalábbis a máig élő sztereotípiák sokszor ezt mondják róluk. A valóság pedig teljesen más a 21. században. Erről Mihályi Jeromos atya, a Tihanyi Bencés Apátság perjelje mesélt múlt héten az ActiCity-ben a Balaton 2024 konferencián. 2024. május 8. 14:45 Müller Mihály: Nem égtem ki az EKF-ben, mindennap örömmel mentem be az irodába Müller Mihály: Nem égtem ki az EKF-ben, mindennap örömmel mentem be az irodába Müller Mihály a Veszprém-Balaton 2023 Európa Kulturális Fővárosa program sajtófőnöke, legalábbis még bő egy hónapig. Akik nem a sajtó világában élik munkás napjaikat, valószínűleg nem tudták, ki az a személy, aki végig egy kézben tartotta az EKF sajtókommunikációját, aki megbízható személyiségével minden kérdést megválaszolt. Kitartó típus, még az El Camino-t is megjárta. Müller Mihály újságíróként kezdte pályafutását, dolgozott a BBC-nél is, és akárhol járt eddigi életében, oda mindig a kíváncsiság vitte… 2024. május 8. 22:27

A következő oldal tartalma a kiskorúakra káros lehet.

Ha korlátozná a korhatáros tartalmak elérését gépén, használjon szűrőprogramot!

Az oldal tartalma az Mttv. által rögzített besorolás szerint V. vagy VI. kategóriába tartozik.